A Játék Neve: Föld

Először is, minden előzetes kommentár nélkül nézzétek meg ezt a videót:

Értitek? FankaDeli most színvallásra kényszeríti a kétszínű, álnemzeti Ákost.

A videót csak most találtam meg, bár már vasárnap óta kint van, de FankaDeli csatornáját sajnos nem nézegetem minden nap. Talán fel kellett volna rá iratkoznom…

FankaDeli ebben a videóban lényegében két dologgal vádolja meg Ákost. Az egyik az, hogy valamit mondott Budaházyékkal kapcsolatban, valami csúnyát, de az persze titok, hogy mit – majd Ákos tisztázza magát, ha „meri”. A másik pedig az, hogy bár Ákos nemzeti színekben szereti feltüntetni magát, zenéje valójában „multikulti”.

Az utóbbiban mindenképpen igaza van: ez az Ákos török névvel nyomul, ráadásul a zenéjében nem csak tilinkó, rézkürt és citera hallható, hanem csúnya gonosz globalista elektromos gitár is. A Chapman Sticknek meg még magyar neve sincs! Még szerencse, hogy a Vereckei-hágón őseink rappelve jöttek át…

Nem kellene ez a kokárdaméregetés, kedves Fanka, például azért sem, mert többek között emiatt vannak egyesek rossz véleménnyel azokról, akik a nemzeti ügyet fontosnak tartják (ami pedig minden magyar ember számára egészséges alapvető önzés, túlélési ösztön lenne), a „globalizációnak” becézett centralizációt pedig ellenzik. Nem kéne ezt a témát azért sem feszegetni, mert míg te a nemzet „hazatévedt báránykája” vagy, mint oly sokan mások, és néhány éve gyökeres fordulatot vett mondanivalód, Ákos lényegében húsz éve ugyanazokról a dolgokról énekel, nála csak a körítés, a „multikultiság” mennyisége és mikéntje változik, az alapvető üzenet soha.

És most lássuk a lényeget. Ákos csúnyát és nemzeti-oldalhoz-tartozással-összeférhetetlent mondott Budaházyra, és jobban teszi, ha tisztázza magát, mielőtt elkezd kifele íródni a nemzetből úgy, hogy meg sem áll Izraelig.

A probléma csak az, hogy Fanka nem hülyegyerek. Egy értelmes ember, aki pontosan tudja, mit csinál, amikor egy üzenettel – akár rapdallal, akár célozgató házivideóval – kiáll a nyilvánosság elé. Pontosan tudja azt, hogy Ákos erre a videóra nem fog reagálni, mégpedig két okból.

Az egyik az, hogy mivel Ákos a magyar könnyűzenei élet „királya”, akinek trónját már húsz éve senki nem tudja megingatni, alulról bizony sokan rázták már az öklüket az elérhetetlen magasság felé. Alig akad olyan személyiség a magyar popzene apraja-nagyjából, aki ne próbálta volna vagy munkásságát, vagy politikai véleményét diszkréten vagy nyíltan támadni, lejáratni vagy éppen csak lesajnálni olyan széles nyilvánosság előtt, amelyhez éppen pozíciójából adódóan hozzá tudott jutni. Ákos pedig odáig eljutott, hogy egy dalban szánt néhány sort az ellene indított mindenkori média-támadásokra válaszul:

„Nekem sok a dolgom, én nem érek rá

Így hát mindegy, hogy mit is szóltál

Te csak akkor ítélj, hogy én ki vagyok

Ha egyszer tudni fogod, hogy te kicsoda voltál”

A másik ok az, hogy ha Ákos ingerküszöbjét el is éri FankaDeli üzenete – ami erősen kétséges – hát ő sem hülyegyerek, és pontosan tudni fogja, honnan fúj a szél. Pontosan tudni fogja, ha rászán egy Google-keresést, hogy FankaDeli a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltje*. Kapaszkodj, Fanka: Ákosnak is ajánlott képviselői mandátumot a Fidesz, de ő visszautasította.

Ennek ellenére őt bizony politikailag a Fideszhez köti a közvélemény, és szerintem sem alaptalanul, hiszen tett már több olyan nyilatkozatot is, amely a Fidesszel szembeni elfogultságáról árulkodik. Azt már ne is említsük, hogy Fideszes kampányrendezvényeken is fellépett, hiszen ugyanakkor voltak óriási koncertjei „csúnya-libsi-holokauszttúlélő-multikulti-drogos-szigetes-komcsi” fesztiválokon is. Tény, hogy Ákos nagyon fiatalon került nagyon magasra, nem abban a miliőben mozog, amelyben mi, nincs közvetlen tapasztalata arról, hogyan él az átlagember, ugyanakkor ahhoz nincs elég magasan, hogy átlássa, mi folyik a színfalak mögött, így aztán manipulálható a politikai véleménye.

A politikai pártok mindig is szerettek színészeket, zenészeket megnyerni a saját ügyüknek, és adott esetben képviselőként is elindítani – és persze nem a szakmai rátermettségük miatt…

Ez minden országban, minden párt esetében így van. Kérdés, hogy ki milyen mélységbe hajlandó süllyedni azért, hogy egy magasrendű célt szolgáljon.

És most lássuk, mit is mondhatott ez a feminin mozgású Ákos Budaházyról? Valószínűleg azt, amit sokan mások is elmondtak már; azt, aminek például már Tomcat is hangot adott (aki természetesen már a külső bolygóövig írta ki magát a nemzetből), meg többek között én is, akit persze már mind az indexfórum törzsközönség(esség)e, mind az árpádsávos alsónadrágban rohangáló emberek befantáziáltak Tomcat táskahordozóinak soraiba. Budaházy György gyakorlatilag mindent megtett azért, hogy oda kerüljön, ahol most van, természetesen azon kívül, amivel vádolják: hogy bármit ártott vagy ártani próbált volna Magyarországnak és a magyar embereknek. Budaházy a tízéves, aki odamegy egy csoport tizenhat éves suhanchoz, akik elvették a kisöccse tízóraiját, hogy visszaszerezze tőlük. Persze, hogy megkapja a magáét. Tiszteljük a bátorságát, a taktikai érzékét nem annyira. Bár szerintem a mai világban szükség van olyan emberekre is, mint Budaházy, akik, ha mást nem is tudnak elérni, meg nem alkuvó bátorságból és tartásból példát mutatnak a többi embernek. És bár amit most leírtam, már önmagában is olyan nemzetellenes gondolat, amelyért kisbetűvel fog bekerülni a nevem a történelemkönyvbe (bár a rovásírásban nincs is külön kis- és nagybetű), el tudom képzelni, hogy ha valaki ezt nem fejti ki így, hanem csak félvállról fogalmaz meg egy hasonló antimagyarizációs véleményt, mennyire oda lesznek menve hozzá néhányan.

Kezdettől fogva bírtam a nemzeti ügyről szóló dalaidat, Fanka. Persze nem képviselik azt az irodalmi színvonalat, mint Ákos szövegei, a kíséretek pedig kissé egy kaptafára épülnek, de a rapzenénél nem is ez a fontos, hanem a nyílt, egyszerű és egyenes odamondás. Kár, hogy a nemzet katonájából a Jobbik pártkatonájává váltál. Mert a kettő nem ugyanaz. De ezt csak akkor fogod majd megérteni, amikor „tudni fogod, hogy te kicsoda voltál”…

*Helyesbítés: FankaDeli elvileg nem a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltje, bár egyrészt a lista még mindig nem nyilvános, másrészt ezt nem is tagadta határozottan a >legújabb videójában< - amelyből kiderül, még mindig nem érti a probléma lényegét. Persze, hogy Ákoson számon lehet kérni, ha valami szőrnyű dolgot mondott Budaházy Györgyre, csak nem ilyen formában kellett volna (a videót bírálók szerint). A képviselőjelöltségről csak annyit, hogy egyrészt nyilván volt róla szó valamikor a nemzeti médiában, nem én találtam ki, másrészt ha az ember a Jobbik kampányturnéjával járja az országot, ne csodálkozzon, ha összefüggésbe hozzák a párttal. Morvai Krisztináról is a fél ország azt hiszi, hogy a Jobbik elnökségi tagja.

Frissítés: nem lett igazam, Ákos hallott az ügyről, és reagált is rá a Heti Válaszban adott interjújában. Egyszerűen hazugságnak nevezte FankaDeli állítását, merthogy ő semmit se mondott a politikai foglyokra, se Kecskeméten, se máshol. Úgyhogy ezek után lehet, hogy újabb szomorú arccal a kamerába nézős videó várható Fankától...

Valami ilyesmit fogalmazott meg (emlékezetből idézem): "van valami báj abban, amikor az embert évtizedekig nácizzák balról, aztán hirtelen belesivít a kamarakórusba szélsőjobbról egy kozmopolitázó hang. Sztereó hatás! Egyébiránt szerinte akkorát kell ikszelni a Likudra Fideszre, hogy leszakadjon alatta az asztal, dehát senki sem lehet tökéletes...

"Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." (BTK 269§/C)

Hurrá. Sok vajúdás után megszületett az új numerus clausus. Törvény hivatott előírni Hitlernek visszamenőleg, hány zsidót volt köteles elgázosítani. Ám legyen. A probléma a következő:

A Btk. új paragrafusa a holokauszt-tagadást bünteti; ami pedig olyan, mintha azt büntetnénk, hogy valaki harmincöt tojásból készít magának rántottát vacsorára. Fölösleges, mert senki nem követi el. Senki nem olyan hülye, hogy ennyi tojást megsüssön, hiszen úgysem tudja megenni. És épeszű ember, aki például járt általános iskolába, nem tagadja a holokauszt megtörténtét, hiszen látta a hullahegyekről készült fényképeket a tankönyvekben.

A „holokauszt-tagadás” egy nemlétező fogalom. Arra hivatott, hogy a konstruktív szkepticizmust, az igazság keresését, amely az ártatlanul meghalt emberek sokaságának emléke előtt is tiszteleg, összemossa a tudatlansággal, a tények figyelmen kívül hagyásával. Senki nem tagadja a holokausztot. Senki nem is vonja kétségbe, hiszen bizonyítékok vannak rá. Senki nem is próbálja jelentéktelen színben feltüntetni, hiszen csak a koncentrációs táborokban a legóvatosabb becslés szerint is közel 300 000 ember vesztette életét, nem is beszélve a táborokon kívül történt népirtással. Több százezer áldozat nem jelentéktelen. Még 3 000 ember megölése is tömeggyilkosság, nemhogy 300 000 emberé. Így hát, ha valaki azt állítja, hogy körülbelül félmillió ember vesztette életét a holokausztban, ezen tettével nem meríti ki a Btk. fenti paragrafusát, így továbbra sem büntethető.

Ez a törvénymódosítás valószínűleg csak provokáció. Újabb figyelemelterelés, miközben a háttérben sokkal komolyabb ügyek zajlanak. Mint ahogy Tocsik Márta „bagatell” 800 millió forintos sikerdíján is azért csámcsogott a sajtó, hogy elfedjék, mindeközben hány száz milliárd forintnyi nemzeti vagyont privatizálnak el éppen nyomtalanul.

Sosem értettem, miért mossák össze az úgynevezett „szélsőjobboldalt” az állítólgos holokauszt-tagadással. Ha valaki gyűlöli a zsidókat, az nem tagadni fogja a holokausztot, hanem ünnepelni. Nem véletlen, hogy a holokauszt-revizionizmus vezéralakjai között zsidó professzorok is megtalálhatóak. Ők ugyanis személyesen érdekeltek. Akinek családtagja vagy barátja mondjuk az auschwitzi lágerba került, s onnan sosem tért haza, joga van hozzá, hogy megtudja az igazságot: mi történt azokkal az emberekkel, hogyan történt és miért történt. Ameddig a holokauszt-túlélők beszámolói egymásnak és sokszor önmaguknak is ellentmondanak, addig ez a kérdés nincs tisztázva. Amíg „sztártúlélők”, mint Elie Wiesel vagy Kertész Imre úgy nyilatkoznak, hogy a holokauszt „a történelem felett áll”, szakrális titokzatosság ködébe burkolódzik, s nem a tények, hanem a nyilvánvaló erkölcsi tanulság az, ami fontos, addig egyértelmű mindenki számára, hogy a mítosz és a történelem nincsen elválasztva egymástól. A zsidók nagy része éppolyan szentül hisz a hatmillió áldozatban és a gázkamrákban, mint akármelyik másik ember. Pedig joguk lenne megtudni, mi történt szüleikkel, nagyszüleikkel, testvéreikkel, barátaikkal.

A történelem ismétli önmagát. Újra zsidóellenes törvények születnek Magyarországon. A MAZSIHISZ pedig ünnepel. Legalább tudatják a nyilvánossággal, hogy ők is egy zsidóellenes szervezet.

Ha ezt a paragrafust átengedi az Alkotmánybíróság, kihirdetik és hatályba lép, a HOLOKAUSZT hivatalosan is Isten fölé emelkedett. A holokauszt-tagadást ugyanis büntetni fogja a törvény, az istentagadást viszont nem.

„Auschwitz fenséges esemény, a misztériumok misztériuma. A holocaust tagad minden választ, a történelmen kívül, vagy felette lebeg, lehetetlen megismerni, leírni, nem lehet elmagyarázni, soha nem fogjuk megérteni és tudását átadni.” (Elie Wiesel)

Nincs tehát itt probléma. Ha téged börtönbe zárnak „holokauszttagadásért”, Elie Wieselt vagy Kertész Imrét (aki a Schindler listáját is kamunak nevezte) melléd kell zárniuk. Öngól. Egy dolog azonban megragadta a figyelmemet a törvényben, ami fölött a legtöbb ember elsiklik: bár csak három év szabadságvesztést helyez kilátásba, „bűntettnek” nevezi a holokauszttagadást, nem „vétségnek”. A kettő között elég nagy különbség van. Például, míg vétség esetén az ember szabadlábon védekezhet, és ha megbüntetik, csak kap egy papírt, hogy szíveskedjen befáradni a fogházba, addig a bűntettet elkövető embert letartóztatják, és a büntetését általában börtönben kell végigülnie, ami azt is jelenti, hogy minimum a büntetés háromnegyed része letöltendő. Ezek tényleg nem viccelnek. Még szerencse, hogy a holokausztot Magyarországon senki nem tagadja.

Mivel a kamerát nem sikerült beindítani, nem tudtunk tegnap rádiót felvenni. De ha már összejöttünk, nekiálltunk dumálni, iszogatni, kártyázni - s jött az ötlet, hogy csináljunk egy "pótrádiót", szaladjunk végig az adásvázlaton fél órában, és vegyük fel mobiltelefonnal. Az ötletet át is ültettük a gyakorlatba, így jött létre a 2012 pótrádió 9. adása. Persze nem vettük annyira komolyan, mint szoktuk, mindenki csak saját felelősségre hallgassa. Amúgy nem lett rossz szerintem, csak kicsit felületesebb a szokásosnál.

2012 Pótrádió, 9. adás - 35 perc

Vendégek: Steinerista és Szemrád Nándor. Borisz sajnos már elment, mire rászántuk magunkat a pótrádiózásra.

A megauploadon először a jobb felső sarokban lévő kódot kell beírni a mezőbe, majd a download gombra kattintani, ekkor megjelenik lentebb egy számláló, amikor az a 0-t eléri, a helyére kerül egy "Regular Download" feliratú gomb, erre kattintva indul a letöltés. Kicsit körülményesebb, mint a sendspace, de egyrészt itt van letöltésszámláló, másrészt kapok pénzt, ha sokan letöltitek. :) (Sőt, minden egyes letöltés után valahol a világ egy sarkában valakinek felugrik pop-under formájában a 2012 Bonanza, ami további letöltéseket hozhat...)

Az eddigi bejegyzések alapján nagyjából képet kaphattunk az Irányítók hierarchiájáról: alul politikusok, katona- és rendőrtisztek, tudósok, film- és tévéproducerek, valamint különféle egyéb végrehajtók, középen a bankhatalom, a gazdasági elit tagjai, pénzemberek és vállalati felső vezetők vagy épp az ő „tanácsadóik”, magyarán hátsó irányítóik, felül pedig okkult erők működnek, amelyek emberfeletti (vagy talán emberalatti?) erőkkel tartják a kapcsolatot.

Persze ezek a „szintek” összefolynak egymással. Egyes politikusok ugyanúgy részt vehetnek okkult tevékenységekben (legalábbis a saját tudásszintjüknek megfelelő módon), ahogy a legfelül lévők is néha-néha megjelenhetnek a tévé képernyőjén.

A politikai és a pénzhatalom összefonódásairól különböző sötét okkult erőkkel, társaságokkal, rengeteg helyről lehet hallani, minthogy ez rengeteg, egymástól látszólag különálló formában és módon jelenik meg. Az egyik legismertebb ilyen fórum a Bohemian Grove nevű klub, mely a kaliforniai Monte Rio mellett működik – itt már száz évnél régebb óta gyűlnek össze minden év júliusában az amerikai vezetők, jónéhány külföldi vendéggel megtűzdelve, szerte a világból.

Mondani sem kell, hogy a Republikánus és Demokrata vezető politikusok egymással a legjobb viszonyt ápolják a színfalak mögött, mint ahogy kínai és egyéb ázsiai, valamint orosz politikusok is rendszeresen hivatalosak a klubba, s hivatalosak voltak a hidegháború idején is.

>Körül lehet nézni a területen< - illetve körül lehetne, ha a műholdas felvételek nem lennének manipulálva. A linkelt koordináták pontosan a határvonalon helyezkednek el, azaz innen északra (annak rendje és módja szerint) felülnézetből van fényképezve minden, azonban délre (s a határvonal is jól látszik a két zóna között) a fákat nem egészen felülnézetből látjuk – a birtok belsejéből pedig >íme egy izgalmas terület<, amely olyan képtelen perspektívával rendelkezik, hogy M.C. Escher is megirigyelné.

A Bohemian Grove-nak kettős funkciója van: egyszerre ad otthont a legösszetettebb okkult tevékenységnek s a legprofánabb politikai céloknak.

Minden év július 15-én, az egybegyűltek előtt, végrehajtják a „Cremation of Care” rituáléját, amelyben egy szimbolikus emberáldozatot mutatnak be Molochnak, a „fekete hercegnek”, a sötét tudás „istenének”, akit egy kb. 16 méter magas bagolyszobor ábrázol (az ő alakja tűnik fel >a szabadkőműves szimbolikában< itt-ott, pl. az egydollároson is). A feláldozott szimbólum neve „Dull Care”, az unalmas törődés. Az eredeti szimbolika szerint egy gyermeket kellene elégetni, aki a „gyermeki tisztaságot”, a naivitást, a világ dolgaiban való járatlanságot s ezáltal a lelkiismeret belső hangjára való támaszkodást testesíti meg. Az őt helyettesítő bábu csontváza fémből van, így nem ég el a tűzben – e csontváz köré építik fel az emberalakot újra meg újra minden évben, hogy újra meg újra elégethessék azt Moloch előtt; így szabadulnak meg szimbolikusan lelkiismeretüktől s a belső gyermektől a rituálét végrehajtó társaság tagjai egy-egy újabb évre.

Ami ezután következik, az már látszólag a „buli”. Két héten át működik a klub, a legelszántabbak két teljes hetet tölthetnek önmaguk és egymás szórakoztatásával. Hogy ez a „szórakoztatás” pontosan milyen formákat vesz fel, azt speciel a Grove esetében nehéz megmondani, mivel elég alaposan őrzött eseményről van szó, azonban azt tudni kell, hogy a Grove kizárólag férfiklub, nők sokáig még a személyzet tagjai sem lehettek, s ma is csak nagyon eldugott helyeken, távol a vendégektől teljesíthetnek szolgálatot, mint például a parkolóban vagy a konyhán. Bár régóta rebesgetik a Grove-ról, hogy „buzitanya”, és a résztvevők homoszexuális orgiákban élik ki magukat, azonban két tényezőt ennek felmérésekor figyelembe kell venni:

Az egyik az, hogy a Grove rituáléjai több ezer évre nyúlnak vissza, részben Babilonba és a Kazár Birodalomba is, tehát volt honnan örökölni a fallikus kultuszt és a fallikus rituálékat. Ezeket aztán az okkult tudásban járatlan résztvevők számára összemoshatják közönséges homoszexuális magatartással, s itt elérkezünk a másik fontos dologhoz: a résztvevők többsége nős ember és a Grove-on vagy ehhez hasonló klubokon kívül sosem folytatott homoszexuális tevékenységet.

„Ehhez hasonló klubok” – írjuk, mivel a homokos partik a világon mindenhol átszövik a politika világát. Nem kell messzire mennünk, Magyarországon is működtek, s talán mai napig is működnek a GabiGabi partik, melyeken elsősorban SZDSZ tagok és hozzájuk közeli emberek vesznek részt, bár a korábbi vendégek között állítólag regisztrálták úgy a KDNP-s Semjén Zsoltot, mint a fideszes Deutch Tamást is, de a magyar homoszexuális társadalom bennfentesei szerint Orbán is a Rudas Fürdőben kezdte politikai pályafutásait, öreg komcsi rókáknak tett szívességekkel – ám ezt hagyjuk csak meg pletykaszinten. (Bár speciel a Fidesz és az SZDSZ korai összefonódására jól emlékezhetnek azok, akik nem idén fognak először szavazni menni.)

A GabiGabi partikat a francia Gabin-partykról nevezték el, állítólag a Francia Nagyoriens Páholyból importálta ezt a kedves szokást Kuncze Gábor, a magyarosításkor így az egyik névadó ő, a másik pedig Demszky Gábor lett.

Az ilyen partikon való részvétel hajlandósága persze nem minden esetben homoszexuális vágyaktól való túlfűtöttség eredménye. A politikai „elit” ezeken a társaságokon keresztül kovácsolódik, így ha valaki szeretne feljebb lépni (lehetőleg minél nagyobbat és minél gyorsabban), egy határ után a részvétel már kikerülhetetlenné válik. A fegyveres erők felső vezetőit is előszeretettel vonják be a társaságba, jobban mondva az előlépés záloga bizonyos esetekben a megjelenés és az aktív részvétel. Megfelelő mennyiségű pia (meg esetleg drog) elfogyasztása után az ember aztán könnyen rávetemedik, hogy megtegye, amit az előléptetés megkövetel.

Van ugyanis az ilyen orgiáknak egy nagyon gyakorlati és profán haszna: a társaságban való részvétel által a résztvevők zsarolhatóvá válnak! A legtöbb esetben a feleségek sem tudnak arról, hogy mi zajlik ezeken a bulikon, nemhogy a nyilvánosság. S nem villognak ugyan gyakran a fényképezők, de azért egy-egy kompromittáló fotó mindig készül, főleg az újoncokról. Innentől kezdve pedig az oda-vissza zsarolás lehetősége adva van, és biztosítja a társasághoz való hűséget.

Így könnyebben érthetővé válnak 2006. őszének eseményei is.

Gergényi Péter nyugalmazott rendőrtábornok aktív korában nem csak a rendvédelemben volt aktív. A GabiGabi partikon való részvétele által egyrészt zsarolható volt ő maga is, amely megmagyarázhatja, miért hajtotta végre a felülről jövő parancsokat, másrészt szemrebbenés nélkül hajthatta végre őket, az elszámoltathatóság félelmének szikrája nélkül, hiszen ő is zsarolói helyzetben volt, már csak a rendőrség kincstári felszerelésének szexuális segédeszközként való rendszeres felhasználása miatt is, amelyből következően egyedül ő tucatnyi rendőrtiszt vallomásával erősíthette volna meg, hogy mi is folyik a zárt ajtók mögött az SZDSZ háza táján…

Felhasznált források:

Alex Jones - The Order of Death

Merényi László: Lófasz a seggetekbe, Gabikám! – ebben a cikkben egy kép is van, amelyet a jó ízlés határain belül maradván nem illesztettünk be a bejegyzésbe…

Szerk: időközben utánanéztem, a Gabin-partykat nem Franciaországban szervezték, hanem Kaliforniában, és vélhetően nincs köze az elnevezésnek Jean Gabinhoz.

A zsidók azért képzik olyan gyakran a közbeszéd tárgyát, sokszor az ál-„liberális” tabuk kocsmai döntögetésén keresztül is, mert van egy szűk csoportjuk, amelyik egyszerűen nem fér a bőrébe. Meghatározhatatlan „belső köre” ez a zsidóságnak, róluk írtunk a >Jud Süssről szóló bejegyzésben< is. Nos, Jud Süssék megint előrukkoltak valamivel, amiért aztán lehet, hogy néhány ártatlan zsidót fognak lepofozni a Dohány utcában szélsőségesek (mármint az igaziak):

Miután az elmúlt húsz év során jópár milliárd forint kártérítést lehúztak már a magyar államról (vagyis rólunk) vélt vagy valós sérelmeikért az úgynevezett „vészkorszakban”, most a MÁV-ot vették célba, s pert indítottak ellene, 240 millió dollár vagyoni s egymilliárd dollár nem vagyoni kártérítést követelve a deportálásokban való közreműködésért. Ez összesen durván 235-240 milliárd forint a pillanatnyi árfolyamtól függően. A kereset a Szent Korona Rádiónál >letölthető<. Ugyan nem értem, hogy a vagyoni kártérítés miért a MÁV-ot terheli, a zsidók vagyonának elkobzása hogyan függ össze A pontból B pontba való eljuttatásukkal, de nem ez a legfőbb probléma.

A nacionalista portálokon természetesen hőbörögnek (Kurucékat pl. már meg sem mertem nézni, mekkora méregtócsa közepén tálalják a hírt), azonban lenne egy költői kérdésem: van rá bármilyen esély, hogy a MÁV megnyerheti ezt a pert?

A bíró, Samuel Der-Yeghiayan, örmény származású, így nincs szüksége sokra ahhoz, hogy megkapja a szokásos jelzők mindegyikét, különösen az „antiszemitát”, hogyha nem ad helyt a zsidók keresetének, vagy akárcsak a megítélt összeget csökkenti. A holokauszt szent, a holokauszt tabu, holokauszt ügyben a zsidók véleményével szembeni legkisebb ellenkezés is felér egy öngyilkossággal – legalábbis karrier tekintetében, bár például. Fred Leuchter ellen több merényletet is megkíséreltek, miután kimutatta, hogy az auschwitzi gázkamra falán nincs ciánlerakódás. (A fenti képen pedig az auschwitzi haláltábor úszómedencéje látható.)

Ha tehát a zsidók holokauszt-ügyben követelnek 235 milliárd forintot, az az eddigi tapasztalataink alapján nekik egyértelműen járni fog.

Az >államcsődről szóló bejegyzésben< pedig már említettük, hogy Gyurcsányék régóta bűvészkednek a MÁV-val, darabokban való elprivatizálása egyébként is csak idő kérdése (és ezen természetesen a kormányváltás sem feltétlenül változtat, bár tény, hogy a privatizáció-biznisz elsősorban az MSZP-hez és az MDF-hez köthető, a Fidesz alig-alig vett részt benne), hiszen ez a legjelentősebb működő vagyona a magyar államnak jelen pillanatban. Magyarország vasútjainak összértéke nyilván jócskán meghaladja az állítólagos „államadósságunk” teljes összegét, így áron alul kell eladni, lehetőleg valahol 1 Ft körüli tartományban gondolkodva. Erre pedig ragyogó lehetőséget ad az, hogy a MÁV-ot csődbe juttatjuk. A MÁV eddig is veszteséges volt, az eddigi forráshiányt az állam közpénzekből foltozta be, így a cégen belüli újabb forráshiányok be nem foltozásából eredő csődhelyzetért a kormányt terhelné felelősség. Ha azonban egy külső erő juttatja csődbe a céget (a költségvetés pedig lazán hivatkozhat arra, hogy ezt a 235 milliárdot nem tudják elővarázsolni az amúgy is deficites mérlegből), akkor mind a MÁV vezetői, mind a kormány moshatja kezeit.

Persze nem áll szándékunkban minden hónapban megjósolni a teljes államcsődöt, de mivel a költségvetés már tavaly február óta a szakadék szélén táncol, a kártérítés közpénzekből való kifizetése akár lehet az utolsó pöccintés, amely a teljes fizetésképtelenségig juttatja az államot, hogyha erre megy ki a játék. Ez egyúttal a zsidóellenességet is nagymértékben növelné Magyarországon, az átlagember sokszor inkább ezen utolsó pöccintés elkövetőjét okolná a csődhelyzetért, semmint az elmúlt 30 év politikusait, akik idáig juttatták ezt a valaha nagyon gazdag országot; s már a fent említett bejegyzésben is írtuk, hogy „Jud Süss”-jeink számára szükséges és kívánatos a zsidógyűlölet szítása, főleg, ha azt egy államcsőddel, s ebből következően a rendvédelem minimalizálásával kombináljuk, ragyogó ürügyet ad pl. a Jobbik erőszakos felszámolására, a NATO- vagy ENSZ-erők behozására és ittfelejtésére is…

Egyszóval, ismét csak több legyet egy csapásra, ismét csak a szándék kérdése, hogy mekkora szarba juttatnak bennünket, s ismét leírhatjuk: ne legyen igazunk!

Még egy apró megjegyzés a végére: Amerikában a precedencia rendszernek elég komoly hatása van, tehát egy korábbi ügyben hozott ítélet ott kvázi kötelez egy bírót, hogy hasonló ügyben ugyanolyan döntést hozzon. Ezt a keresetet nem a nemzetközi zsidóság egésze adta be – értelemszerűen, hiszen ők nem léteznek jogi személyként –, még csak nem is Izrael állam, hanem néhány tucat magánszemély, akik neve a kereset végén olvasható. Ha ők precedenst teremtenek arra, hogy a MÁV-ról százmilliárdokat lehet lehúzni a deportálásban való gonoszságos részvételükért, akkor ez megnyitja az utat hasonló pertársaságok ezrei számára…

Miután az előző bejegyzésben tisztáztuk az alapfogalmakat, lássunk néhány konkrét előfordulást. Természetesen a szabadkőművesség fellegvárának számító Egyesült Államok irányába érdemes nézelődni elsősorban.

Az első, ami szembetűnik az amerikai címer vizsgálatakor, hogy az nem címer. Egy címernek legalább nagyjából pajzs alakúnak kellene lennie. Ez viszont kör alakú, és szimmetrikus – a mágiában kicsit is járatos emberek tudják, ez a mágikus pecsétek jellemzője. Az amerikaiak nem is címernek nevezik, hanem „Great Seal”-nek, tehát szó szerint pecsétnek.

A pecséten látható madár valójában egy és ugyanaz, mint a Turul. (Ráadásul a zászlójuk is árpád-sávos!) Noha ők Bold Eagle néven nevezik, itt valójában egy olyan szimbólumról van szó, amely nagyon sok ország és nép hagyományában és szimbolikájában megjelenik. A Turul az ősmagyar mitológiában nem csak szimbolikus madár, hanem valóban láthatták őseink, ha felnéztek az égre: a ma latin szóval Aquilának nevezett csillagkép neve volt ez hagyományunk szerint. Az „Aquila” az, amely megjelenik nagyon sok ország, így Amerika szimbolikájában is.

A két szám, amely leggyakrabban visszatér a képen, a 6 és a 13. 13 állam részvételével alapították meg az Egyesült Államokat, 13 csillag látható a sas feje felett, 13 betű az E PLURIBUS UNUM, 13 csík látható a középen lévő zászlón, 13 levél és 13 bogyó van az ágon a madár jobb lábában, 13 nyílvessző a madár bal lábában. Kétféle farktolla van, az egyikből 9, a másikból 11, ezenfelül, mit ad Sátán, pont 66 (6*11) toll számolható meg a szárnyain.

A trükkök százai még ezután következnek, ugyanis az amerikai „címernek” hátoldala is van!

Ezt a szimbólumot szokták nemes egyszerűséggel „dollárpiramisnak” nevezni azok, akik nincsenek tisztában azzal, hogy a papír egydollárosra (amelyet elértéktelenedése folytán réges-régen fémpénzzel kellett volna felváltani) a „címer” hátoldaláról került ez a kép.

Mit keres egy egyiptomi piramis a modern USA szimbolikájában? Talán csak nem az Alantisz-Egyiptom-Római birodalom-NWO folytonosságról szóló összeesküvés-elméletemet támasztja alá? Sajnos ez nem csak elmélet, a piramis tényleg ott van, ezt a képet nem én rajzoltam… Persze mondhatnánk, hogy amerikai piramisról van szó, de egyrészt azok majdnem olyan messze vannak földrajzilag Washingtontól, mint Egyiptom, másrészt, ha kétségeink lennének, hát ott van a piramis tetején a háromszögbe zárt szem, az egyiptomi Ámun-Rá istenség jelképe, akit a héberek Jehovának vagy Jahwei-nek is neveztek: ő a földi „isten”, a sötét piramis csúcsa (mint az itt látható is), ellentétben Atum-Rá-val (a kettőt gyakran keverik, persze nem véletlen), aki a valódi, kozmikus Isten, s akinek sokadik generációs teremtménye Ámun-Rá. Igen, persze a háromszögbe zárt szemet a keresztény vallás is sajnálatos módon átvette, nem is sejtve, milyen sötét, gyakorlatilag antikrisztusi szimbólumról van szó – vagy talán éppen szándékosan helyezik minden keresztény templomban az oltár fölé s Krisztus alakja fölé ezt a jelet? Annyit mindenesetre tudni kell a háromszögről, hogy világos, isteni erők megidézésére csúcsára állított háromszöget szoktak használni, a talpán álló háromszög a sötét erők megidézésének eszköze.

És akkor most legyünk rosszindulatúak. Tételezzük fel, hogy a zsidóság és a szabadkőművesség között összefüggés van, hogy a szabadkőművesek a zsidó világállamot építgetik évszázadok óta. Heves antiszemitázások és egyéb jelzők közepette fogjuk meg, és rakjuk rá a fenti Dávid-csillagot a „dollárpiramisra”:

Az M-A-S-O-N betűket sifrírozza ki…

Az angol nyelvben a szabadkőművesek gyakran csak kőművesnek nevezik önmagukat, a három alsó fokozatnak (amelyekbe a tagok 99,9%-a tartozik) hivatalos megnevezései is Fellow Mason, Brother Mason, Master Mason.

No, akkor számoljunk. 13 emeletes a piramis, 78 (6*13) téglából áll, 13 fűcsomó van előtte, az ANNUIT COEPTIS szintén 13 betű, bár itt 12 karakter formájában ábrázolódik (az egyértelműség hiánya nagyon is szándékos és szimbolikus jelentőségű!), középen pedig egy szóköz van. Ez a fajta szóközzel elválasztott, szimmetrikus hat-hat karakteres elrendezés egy másik helyen is megjelenik az egyesült államok szimbolikájában: UNITED STATES.

Ezt az országot gyakran illetik a „USA” névvel, ennek pedig szintén rejtett szimbolikája van. A gematria alapja (amely nemcsak héber nyelvben alkalmazható), hogy az ABC betűihez számokat rendelünk, tipikusan az ABC-beli sorszámuk alapján, A=1, B=2, stb. Ha az USA-t számokra váltjuk így, 21+19+1 = 41 jön ki. Egyébként a 19-es szám is vissza-visszatér a szabadkőműves-szimbolikában, bár ennek okkult jelentőségével nem vagyok tisztában: a NOVUS ORDO SECLORUM is szóközökkel 19 karakter, ahogy a Szovjetunió CCCP betűkódja is három 19-est tartalmaz (természetesen az orosz ábécé szerint), valamint egy 17-est, ezek összege véletlenül 75…

S ha már a szocialista rendszer szóba került, nézzünk meg egy másik érdekes „címert”!

Rárámm! Ismerős? Ezt már határozottan címernek nevezték, noha szintén pajzs helyett kör alakú és szimmetrikus.

Mindenek előtt le kell szögezni a pontosság kedvéért, hogy ennek a címernek – cseles módon – jópár változata forgalomban volt a kádár-rendszerben, s az egyes gabonaszemek ill. az aranysugarak száma verziónként változott. A fenti verzió az, amelyet az iskolai tantermekben, ahol a jó szocialista elvtárssá nevelés zajlott, a leggyakrabban használtak.

Felül egyből ott virít a vörös Pentagram, belőle 14 aranysugár indul ki. Ami kiveri az ember szemét, az a hatos felosztás, a búzakévék 6 részre vágása a szalagok által, s ha nekiállunk megszámolni a szemeket, felül és középen 14-14, alul pedig 11-11 van, tehát 4*14+2*11 = 78, amin talán már meg sem lepődünk; a NÉPKÖZTÁRSASÁG szó pedig 14 karakter…

Hölgyeim és Uraim, ez is egy szabadkőműves pecsét! A Magyar Népköztársaság 19 betű, bár 20 karakter és szóköz nélkül, mindenesetre emlékeim szerint a személyi igazolványokban például 20 aranysugárral és kalászonként 20 búzaszemmel jelent meg a kádár-„címer”.

Kiránduljunk most vissza Amerikába, és nézzünk meg egy mégoly gyakran használt szimbólumot – oly gyakori ez, hogy nem is kell képet beszúrnunk, hiszen a szabványos ASCII karakterkészletnek is része: $. A dollárjel, egy egy vonallal, vagy két vonallal áthúzott S betű.

Nem tudom, ki tette már fel a kérdést élete során, hogy miért pont egy S betű a dollár jele, miért nem mondjuk egy Đ, vagy ilyesmi?

Nos, ez egyáltalán nem S betű, hanem egy kígyó, amelyik egy botra csavarodik fel. (Ha két „áthúzás” van, akkor pedig egy 11-es számra!) A kígyó a világ minden kultúrájában az Asztrálfény szimbóluma, még az eszkimóknál is, akik pedig kígyót soha nem láthattak. Az Asztrálfény, mint univerzális csábító jelenik meg a Teremtés könyvében is, a keresztények a bűnbeesésre csábító kígyót teljesen önkényesen azonosítják a Sátánnal.

Ezt a szimbólumot általában Merkúrbotnak nevezik, vagy Hermész botjának, s két változata van: az egyikre egy kígyó csavarodik fel vagy éppen lefelé, a másikat két kígyó fonja körül teljesen. A két kígyó az Asztrálfény kettős természetét jelképezi, s a teljes körbefonódás az ember kiszolgáltatottságát a csábító erőnek. A letekeredő, egy kígyós bot, amelyet Aszklépiosz botjának is szoktak nevezni, a szorítás enyhítését, az Asztrálfény feletti uralmat, a beavatást is jelképezi, s ezért szimbóluma Aszklépiosznak, a mítikus gyógyítónak: a gyógyítás az ókorban a beavatottak tevékenysége volt. Aszklépiosz botja persze csak a merkúrbot egyik formája, ugyanis a gyógyítás a merkúri tevékenységek közé tartozik a kereskedelemmel, utazással, hírvivéssel, kommunikációval, intellektuális tevékenységekkel, s az ezekkel való visszaéléssel (pl. lopás, hazugság) együtt. A zsidó nép tipikusan merkúri tevékenységekre specializálódik, s ezzel egyszersmind függő helyzetbe kerül a többségi társadalomtól. Az például nem egyértelmű, hogy az új korban a jogrendszerek fokozatos merkurizálódása vonzotta be a zsidókat a törvényhozás és a jog világába, vagy éppen a zsidók nagyszámú megjelenése merkúrosította el a törvény egyébként jupiteri szignatúra alá tartozó világát. Tény mindenesetre, hogy a merkúri jelleg s ezáltal a merkúri visszaélések alaposan átformálták a törvényhez és igazságszolgáltatáshoz fűződő viszonyunkat.

Még egy nagyon fontos, megemlítendő grafikus szimbólum van, amelynek jelentését tisztázni kell, ez pedig a „békejel”, amelyet szeretett >humanistáink< olyan lelkesen szoktak a Hősök Terén kirakni.

A fenti kép az ún „életrúna” a germán mitológiában, amely egyúttal a magyar rovásírás ZS betűje, s ha valaki elég öreg, emlékezhet, hogy a ’90-es években rengeteg tizenéves mászkált ezzel a nyakában, ugyanis a Bonanza Banzai szimbóluma is ez volt. (Azt valószínűleg csak Fábián Tibor tudná megmondani, hogy volt-e emögött valamiféle ravasz szándékosság.)

Amit ma is gyakran láthatunk nyakláncokon lógni, s már a ’60-as évek óta kísért a globális társadalomban, az ennek a fejjel lefelé fordított változata, amely így persze nem más, mint a halálrúna, s abban szinte teljesen biztosak lehetünk, hogy a humanisták nem véletlenül pont a Hősök terén szeretnek eme sötét szimbólum formájában felállni. A halálrúnát azon személyek sírjaira rótták fel a germánok, akiknek azt kívánták, a túlvilágon se leljenek nyugalmat. S ugyanez az üzenet szól Árpád-házi királyainknak – hasonló gyalázat ez, mint a halotti korona Szent István fején a tízezresen (bár szerencsére valójában az sem István király arca). Mellesleg megemlíthetjük, hogy a Mercedes Benz cég szimbóluma is egy módosított halálrúna (a középső vonás az életrúnán is bizonyos verzióknál hiányzik, így egy bekarikázott Y-nak néz ki).

A grafikus szimbólumoktól eltávolodva lássunk még egy területet, ahol érdekes „alternatív” jelentésekre bukkanhatunk, ez pedig a kézjelek világa.

A fityiszt vagy fügét az egyiptomi beavatottak használták beavatotti státuszuk jelzésére. Bár a fáraói család tagjainak s a papoknak, akik az okkult tudomány és a mágia beavatottjai voltak, homlokán ezüst kígyó hirdette a közember számára, hogy beavatottal van dolga, azonban mikor erről magaviseletében, beszédében megfeledkezett valaki, eme kézjellel emlékeztették rá. A kézjel üzenete kb. ennyi: „minden porcikámban ’varázserő’ van, tehát kuss”.

A bal kéz kisujjának és mutatóujjának feltartásával formált ördögfej jelentése egyértelmű, az Illuminátusok üdvözlő kézjele (többek között), s bár a rockzenében legtöbben divatból, tudatlanságból használják, a politikusoknál ez a kézjel mindig árulkodó. Valódi jelentésének leplezésére került bele a süketnéma jelrendszerbe, vicces módon (nyilván szándékosan, a „békejelhez” hasonló logikával létrehozva) pont a szeretet szimbólumaként.

A mutató- és középső ujj feltartásával formált V betű hivatalosan a győzelem jele, valójában azonban nem csak V betű, hanem egy 11-es szám is egyúttal: tehát „az Isten feletti győzelem” kézjele…

Az ősz óta ígérgetem, hogy lesz vagy egy előadás, vagy egy bejegyzés, amelyben szó esik a szabadkőművesek, az Illuminátusok és hozzájuk kapcsolódó egyéb okkult társaságok által mindennaposan használt szimbólumokról, illetve hogy ezek hogyan kapcsolódnak az általános okkult szimbolikához.

Kezdjük egy kis alapvető szájbatalpalóval, a leggyakoribb és leggyakrabban félreértett okkult szimbólumok magyarázatával!

Az okkult szimbólumok szinte teljes egészében a számmisztikán alapulnak; egy szimbólumon belül különböző számok lelhetőek fel, hasonló dolgok összeszámolásával vagy különböző méretarányok megállapításával, a számoknak pedig jelentésük van.

Elsőnek, ki tudja, mit jelent ez a szimbólum? Lássuk, hányan merítik okkult „tudásukat” a DaVinci-kódból!

A nőiség szimbóluma? Nos, kedves Mr. Brown, amivel össze tetszett téveszteni a Pentagramot, az a Vénusz-csillag, ami így néz ki:

Az egyik rendszeresen előforduló, sok tévedésre okot adó jelenség, hogy az emberek két, egymáshoz hasonló szimbólumot összekevernek egymással. Mint látható, a Vénusz-csillag körívekből áll, szemben a Pentagram egyenes vonalaival. Ez egy másik szimbólum tehát, más jelentéssel.

Mit is jelent akkor a Pentagram?

Legelőször is néhány gyakran előforduló szám jelentését kell tisztáznunk, a teljesség igényének a látszatát is mellőzve:

1 – Az egyénnek, az individuumnak, egyúttal a kozmikus egységnek, a tudat univerzális formátlanságának, az Istennek, mint a Mindenek Forrásának szimbóluma.

2 – A kettősség, a létezés, a formavilág dualitásának szimbóluma, a szembenálló erők dialektikájának kifejeződése, a dolgok kétoldalú, kettős természetének jele.

3 – A kettősség, az ellentétek egyensúlyának szimbóluma, szellemi rendet, stabilitást jelképez.

4 – A 2+2, 2*2, 2², stb. alapján a kettős kettősség szimbóluma, a dialektikus létezésnek a téridőben való kibomlását jelöli, a mozgást, változást és egyúttal az elemi erőket is szimbolizálja. Négy égtáj, négy pólus (két mágneses, két elektromos), négy elementáris erő (tűz, levegő, víz, föld), négyféle gén (Adenine, Cytosine, Guanine, Thymine), négy évszak, az állatok négy lába, 4/4 vagy 16/16 a ritmusban stb.

5 – Ami az ötös számmal történik itt, az az, hogy a négy elem mellé behozunk egy ötödik „elemet”, egy egyest, egy egységet – amint DaVinci Uomo vitruviano-ján is látható, a négy alsó csúcspont a négy végtagon keresztül a négy elemet jelöli, felül pedig az ötödik a fej: az intelligens akarat, amely uralkodik az elemeken. A Pentagram tehát az értelem és az akaraterő szimbóluma, ezért használatos mindenhol a mágiában, hiszen a mágia semmi másról nem szól, mint a tudatos akaraterő kifejtéséről a tudattalan létezés süket közönye fölött. Ennek a jelképe a Pentagram, s mint ilyen, kifejezetten férfias szimbólum.

A Pentagram az ötös szám mellett egyébként leírható a 14-es számmal is, amely egyrészt 2*7 (oda-vissza teljesség, vagy teljesség a kettőségben, a végtelen a végesben), másrészt az egyes megelőzi a négyest, vagyis vezeti.

Hogyan lett a Pentagramból sátáni jelkép?

Nagyon egyszerű: ha egy szimbólum értelmét az ellenkezőjére akarjuk változtatni, akkor fejjel lefelé kell tükröznünk. Itt újra belép a fenti szabály: a hasonló szimbólumok megkülönböztetésénél gondos figyelemmel kellene eljárni. Ha az ötágú csillagnak két ága áll felfelé, egy pedig lefelé, az a szellemi felfordulást szimbolizálja, a tébolyt, az elemek uralmát az egyén felett – amely egyébként mai világunkra erősen jellemző.

Az Irányítók hierarchiája ugyanis úgy épül fel, hogy az alsó szinteken politikusok, pénzemberek, fegyveres erők tisztjei, tévés műsorszerkesztők, filmproducerek, egyetemi professzorok, stb., tehát kvázi-látható emberek vannak (ha nem is mindig vannak reflektorfényben), akik végrehajtók, gyakorlatilag rabszolgák, sok közülük szó szerint az, mivel gyerekkorában programozták (erről még valószínűleg lesz egy külön bejegyzés). A középső szinten az ún. kezelők vannak, akik már okkult technikákat alkalmaznak, ők irányítják a rabszolgákat, s tán nem is tudják, hogy a felső szinten levő emberek, az ún. programozók őket is programozták. (Egyébként még maguk a programozók is programozva vannak.) A kezelők dolga a rendszer működtetése, igazgatása, és ez okkult szintű akaratkifejtésen keresztül történik meg, a Pentagram használatával. Ezért a kezelői szinten a Pentagramot még talpára állítva használják, hogy rendet, stabilitást, kontrollt biztosítsanak az Irányítóknak a világ felett. Ez látható szimbólumként is megjelenik, gondoljunk csak a sok ötágú csillagra a világ országainak szimbolikájában, különös tekintettel az amerikai haderőre, a szovjet szocializmus vörös csillagára, valamint az EU zászlajára. A felső szinten a programozók már fordított Pentagramot használnak, hogy sötét erőkkel kerüljenek kapcsolatba, s ezen erők uralmának vessék alá önmagukat „szándékosan” (mivel erre vannak programozva.)

A fejjel lefelé fordított Pentagram száma a 41, amely meg-megjelenik a szabadkőműves szimbolikában is, noha az alsóbb szinteken lévők nincsenek tisztában a jelentésével.

A 25-ös szám 5*5, az abszolút, ellenállhatatlan, legyőzhetetlen akarat szimbóluma, a mágusok tisztább fele igyekszik ennek használatát kerülni, hogy önmagát saját fantáziájában „istenné” ne akarja emelni, a szabadkőművesek azonban előszeretettel használják a 25-ös számot és többszöröseit.

Node haladjunk tovább a hatos számra! Természetesen nem is lenne kerek a világ, ha a zsidók bele nem keverednének a történetbe valamiképpen:

A közhiedelemmel ellentétben ezt a szimbólumot nem a hős városvédő zsidók kapták a késő középkorban, sőt egyáltalán nem is a zsidó vallás szimbóluma eredetileg, ahogy a kereszt sem a kereszténységé. A hexagram jóval régebbi a zsidóknál, ugyanis egyidős az Univerzummal: a két háromszög, a kettős hármasság magának az Univerzumnak, a Makrokozmosznak a szimbóluma – persze a Földön sokszor csak a földi rendszer szimbólumaként használják.

Hasonlóan, a horogkeresztet nem a nácik vezették be. De még nem is a buddhisták vagy a dzsainisták, sőt nem is a zoroaszteri vallás. Ősi szimbólum ez, mégpedig a Nap szimbóluma. Ahogy Hitler használta, az fejjel lefelé tükrözött verzió: ilyenkor a Napdémon szimbóluma.

Nos, ha a csúcsoknál lévő számokat összeadjuk, 666-ot kapunk. Mi is a 666-os szám jelentősége? A választ a gematria tudományában leljük: a kabbalisztikus hagyomány része, hogy minden nevet számokra lehet fordítani. A Napdémon héber neve Sorath, nevének száma pedig: 666. A János Jelenésekrőlből tudjuk, hogy a Napdémon emberi inkarnációja az, aki kiemelkedik a tengerből, és fejére van írva a 666-os szám; a Talmud alapján pedig ő azonos a zsidók messiásával, akinek vezetésével a zsidók kiirtják majd a keresztényeket s uralmuk alá hajtják a teljes világot. A messiás eljövetelének egyik jele Izrael állam létrejötte, amely már megtörtént, s láthatjuk, hogy a Globális Izraelt is gőzerővel építik a „kiválasztottak kiválasztottjai” – akik önmagukat egyébként csak falból nevezik zsidónak, s hogy a nemzetközi zsidóság támogatását elnyerjék; bár lehet, hogy zsidó családokban születnek meg, de nemzeti vagy vallásos identitást ők nem ismernek, szemükben a zsidók ugyanolyan eszközök céljaik elérésére, mint a többi ember. A „messiás” tehát itt van közöttünk, hús-vér ember formájában, a magasabb cionista körökben őt „A Zsidók Hercege” néven ismerik és tisztelik, s az Irányítók földi hierarchiájának csúcsán áll (természetesen az okkult hierarchiában ő is csak egy programozott programozó). Az ő szimbóluma tehát a fordított horogkereszt, amelyet egyes bőrfejűek előszeretettel rajzolgatnak zsinagógákra, izraelita temetők sírköveire, hogy „meggyalázzák” azokat, noha az értő rabbik szemeinek ez azt üzeni: eljött a Messiás, örvendjetek! Vicces, nem?

Ha már szóba került a 666, említsük meg a vonalkódot: eléggé széles körben ismert, hogy a vonalkód három hosszabb vonalcsoportja, amelyeket számjeggyel nem jelölnek, valójában egy-egy hatos, és „a fenevad jele” van minden egyes vonalkóddal ellátott terméken. Hogy ebből mennyi igaz, s mi szükség lenne erre, azt csak az Irányítók tudnák megmondani. Az mindenesetre tény, hogy >a vonalak három hatost adnak ki<.

A hetes számot, bár nem tartozik hozzá jellegzetes szimbólum, mindenképpen érdemes megemlíteni, már csak a magyar mitológiában játszott fontos szerepe miatt is. A hetes szám 3+4, az ideák stabil, örök hármassága és a formák mozgó négyessége együttesen, vagyis a teljes létezés: a hetes számot régi szövegekben, szimbolikus történetekben, mesékben végtelenként is lehet (sőt kell) sokszor értelmezni (pl. hétfejű sárkány). A végtelenség hangsúlyozására szokták használni a hetedhét (49), 77, 777 számokat is.

A tízes szám a teljesség szimbóluma, az Isten, mint a Mindenek Végcélja szimbóluma, ennek megfelelően a 9-es szám a „mennybemenetelt”, a teljesség kapuját jelképezi, sokszor jelenik meg 999 formájában is.

A 11 viszont a teljesség megbontásának abszurd formulája, a 11-es számot az Isten fölé kerekedés, helyének elfoglalása, trónjáról letaszításának szimbólumaként használják az Irányítók. A 9-11 számkombináció a legárulkodóbb, hiszen itt a 10-es számot gyakorlatilag átugorják, 9 után mindjárt 11 következik, így a mennybemenetel helyett a mennyek megostromlásának szimbóluma. A 9-11 számpáros tehát nem 2001. szeptemberében született, hanem már régebben is használták az Irányítók, sok XX. századi amerikai filmben meg is jelenik ez a két szám egymás mellett, és sokan azt hiszik, ez a WTC elleni önterrorra való rejtett utalás, előzetes figyelmeztetés.

A 11-es számból következik a 3*11, vagyis 33 is, amely a szabadkőművességben lépten-nyomon előforduló szám, mint a teljes szellemi-lelki-testi istentagadás szimbóluma.

A 12-es szám 3*4, így a heteshez hasonlóan egy teljesség-szimbólum, a teljes kör szimbólumaként is használatos. 12 ember vagy bármilyen más dolog alkot egy teljes kört, innen származik a babona, hogy a 13 szerencsétlen szám, amely olyan szintre eszkalálódott, hogy egyes szállodákban a 12-es ajtó után egyből 14-es következik. A valóság az, hogy a 13 nem mint sorszám, hanem mint mennyiség lehet szerencsétlen, ugyanis ahogy az atomok törekszenek a nemesgáz-szerkezetre, úgy törekszik egy 13 vagy 11 tagú csoport 12 tagúvá válni, s a leggyengébb láncszem (olykor valóban szerencsétlen körülmények között) rendre kieshet, elveszhet a csapatból. Így aztán a hónap 13 napja ugyanúgy nem hozhat szerencsétlenséget, mint a 13-as házszám alatt lakni, stb.

S most lássuk a >következő bejegyzésben<, hogy hol találkozunk a mindennapokban okkult szimbólumokkal!

Ismét blogtalálkozót szervezünk!

Találkozó: február 6-a, szombat, 18:00, Bosnyák tér, templom előtt.

Jelezze kommentben vagy e-mailben, aki jönne!

Emellett hamarosan (remélhetőleg napokon belüle) elindul a Bétahullám, van új fórumunk, mint észrevehettétek, ráadásul hamarosan egy teljesen új "szolgáltatás", kiegészítő is megjelenik a blog mellett, ahogy tavaly nyáron a rádió. Ezen dolgozom éppen, azért (is) nincs új bejegyzés. De az is lesz pár napon belül, terveim szerint.

Szóval, a látszólag nyugodt felszín alatt mindig történnek az események. Aki részt is akar venni bennük, vagy csak evolúció ügyben a fejemre akarja olvasni tudatlanságomat, jöjjön blogtalálkozóra! Nándi minden valószínűség szerint ott lesz, Steinerista pedig nyilatkozik, hogy ott lesz-e, amit ezt olvassa. :)
(Szerk: elolvasta, jönik.)

Apropó evolúció, mint már bizonyára észleltétek, ahogy növekszik a blog látogatottsága, egyre könnyebben találnak ide olyan emberek, akik az Internet "mainstream" vonaláról csak ritkán kalandoznak el, egységsugáron belül mozognak az élet területein, így nem tudják a kritika, vita, érv, szavak valódi jelentését, ilyen jellegű megnyilvánulások produkálásának mikéntjét. Ezek hozzászólásait szorgalmasan törölgetem, immár minden további hozzáfűzés nélkül, hamarosan - hátha segít -, összedobok egy "házirend"-szerűséget, amely valójában egy "hogy kell és hogy nem kéne az álláspontodat kifejteni egy kérdésben-jellegű szájbatalpaló lesz.