Mára virradó éjjel valaki festékkel öntötte le a szabadkőműves Winston Churchill városligeti mellszobrát.

Reggel 9 körül észleltem a 3D pentimentó eme sajátos megnyilvánulását, és azonnal fényképet is készítettem róla (sajnos csak a telefonommal, mert egyébként nem mászkálok kamerával meg állvánnyal), hogy elsőként tudósíthattak az esetről, saját gondolataimat is hozzáfűzve.

Az esemény nyilvánvalóan Dániel Péter ügyének folyománya, aki vörös festékkel szennyezte be Horthy Miklós szobrát Kerekiben. Azonban az még májusban történt. Emlékszünk talán, a radikálisok háborogtak, a szélsőségesek acsarogtak és fenyegetőztek, de nem történt semmilyen válaszlépés, nem került semmilyen állat semmilyen anyagcsereterméke egyetlen zsidó emlékműre sem. Szerdán azonban furcsa bírói ítélet született Siófokon: a bíróság sem fel nem mentette, sem el nem marasztalta a rongálót (aki mellesleg előzetes fenyegetésekkel és követelésekkel toldotta meg tettét, ezáltal a BTK szerint terrorcselekményt követett el).

Kovacsics bíró úr szerint bár megállapítható a bűncselekmény elkövetésének tényállása, de a tett erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos volt. Horthy Miklós személye ugyanis megosztja a társadalmat. A neki állított szobor „akadályozhatja a kívánatos társadalmi béke kialakulását”. Dániel Péter tettének tehát a bíróság ítélete szerint olyan csekély a súlya, hogy nem érdemel büntetést.

Mindezek a kijelentések elhangzottak a tárgyalóteremben, a média országos nyilvánosságot adott nekik – és hirtelen Churchill szobrát hasonló „csekély súlyú” támadás éri...

Reméljük, hogy az elkövető, Dániel Péter mintáját követve, Facebookon vállalni fogja a nyilvánosság előtt tettét, és magyarázatot ad rá (bár számomra elég egyértelmű az üzenet).

Remélhetjük, de nem valószínű – mint az az elkövetés módjából kiderül.

Jó nagy adaggal lottyintották képen ugyanis a szegény jó Right Honourable-t, hiszen egészen a földig lecsorgott a festék (bár ez a képen nem látszik, távolabbról pedig nem tudtam elég kontrasztos felvételt csinálni telefonnal). Festéke tehát volt bőven a tettesnek, mégsem terítette be vele a szobrot, amiből arra következtethetünk, hogy sebtében dolgozott, a tetten érés kockázatát minimalizálandó. (Szinte látom is magam előtt, ahogy árpád-sávos kendővel az arca előtt oson az éj leple alatt a pingpongasztalok mellett, kezében az inkrimináló vödröcskével.) „Hősünk” tehát lehet bár szélsőséges, mégis józan gondolkodású (igen, úgy tűnik, ilyen is van) – pontosan tudta, hogy amilyen részrehajló volt a bíróság Dániel Péter ügyében, valószínűleg éppolyan részrehajló lesz az ő ügyében is, csak éppen ellenkező előjellel; tehát akár letöltendő börtönbüntetésre is számíthat.

Józanságának azonban nem ez a legfőbb bizonyítéka, hanem a célpont megválasztása. A „szélsőségesek” ugyanis általában a kollektív bűnösség elvének mentén gondolkodnak, „a zsidókat” szidalmazzák és ha vissza akarnak vágni, hát nekik vágnak vissza. (Át lehet olvasni a kurucinfón a Dániel Péterrel kapcsolatos cikkek alatti hozzászólásokat.)

Ebben az esetben azonban nem egy Holokauszt-emlékművet gyaláztak meg, amellyel olyan zsidók tízezreinek a lelkébe gázoltak volna, akik mind nem tehetnek róla, hogy Dániel Péter viszonya olyan a joghoz és egyáltalán a valósághoz, amilyen.

Egy bíró azonban nem engedheti meg magának, hogy őhozzá hasonló módon gondolkodjon. Márpedig az elkövetés időzítése és célpontválasztása arra mutatnak, hogy a Churchill-szobor leöntése nem Dániel Péternek szólt, hanem a bíróságnak – nem is a Siófoki Városi Bíróságnak, hanem a bíróság intézményének, mint elvont fogalomnak. Egy bíró nem magasztalhat fel egy bűncselekményt, mert személy szerint őt kellemes érzéssel tölti el, hogy elkövették.

És bár 1957 óta a bírók jogilag nem felelősek az ítélkezési tevékenységükért, a társadalmi felelősségük akkor is fennáll. És hiába nincs precedenciarendszer Magyarországon, ha egy bíró ítéletben kijelent valamit – méghozzá országos médianyilvánosság előtt – az a jogi képzettség nélküli átlagember számára igenis iránymutató lesz a hétköznapi jogértelmezésben. Ha dr. Kovacsics István bírói hatáskörében megállapította, hogy egy ellentmondásos társadalmi megítélésű történelmi személy szobrának megrongálása nem érdemel büntetést, sőt erkölcsileg helyeselendő és társadalmilag hasznos, tehát a közjót szolgálja, akkor mi tartsa vissza az egyszerű állampolgárt attól, hogy a közjó további szolgálatába állítsa a Trilak művek egyes termékeit? Churchill a II. Világháború idején Magyarország ellensége volt, és bár Nagy-Britanniával azóta békét, majd katonai szövetséget is kötöttünk, a békekötés fontos része a múltbéli, háborúval szükségszerűen együtt járó kölcsönös atrocitásokra fátylat borítani. Ezért nem illő Magyarország fővárosának közterületén szobrot állítani a volt szövetséges hatalmak nagyjainak. (Vagy róluk sétányt, netán teret elnevezni.) Mindez valóban társadalmilag megosztó jelenség (ahogy egy Horthy-szobor állítása is), tehát a párhuzam tökéletes, és a bíróság érvelése vagy erre az esetre is megállja a helyét, vagy Dániel Péter esetére sem. Hiába próbálják belénk verni a Négy láb – jó, két láb – rossz! Négy láb – jó, két láb – rossz! mintájára, hogy Churchill – hős, Horthy – gonosz! A háború nem így működik. Legfeljebb utólag így magyarázzák – a győztesek. Mi azonban vesztesek voltunk, engedtessék meg nekünk, hogy másképp gondoljuk.

Kovacsics István bíró „társadalmi békéről” szóló (nyilvánvalóan hamis) hárfapengetései láthatóan csak újabb feszültségeket szítottak. Remélhetőleg egy újabb szobor befestékezése a legsúlyosabb következménye a bíró önkény ilyenfajta megnyilvánulásának. Hiszen eljuthatunk akár odáig is, hogy egy gyilkosság esetében az áldozat világnézeti hovatartozása, foglalkozása, esetleg iskolai végzettsége alapján szabják ki a büntetést. Nem is beszélve arról, hogy a bosszú bosszút szül, főleg a zsidóság hagyományos értékrendje szerint. Lehetnek olyan szélsőséges elemek, a zsidók között is, akik bosszút akarnak állni – na nem egy Churchill szoborért, hanem azért, mert valaki rámutatott, hogy az általuk igazságosként és korrektként ünnepelt bírói ítélet hamisságra épül és társadalmilag igen veszélyes.

Ahogy a Mérő László-Tomcat vitában elhangzott annak idején: igen, szélsőségesek vannak. Nem kell őket provokálni, és akkor nem repül a molotov-koktél – vagy a festékes vödör.

Nem, nem tűntem el teljesen, nem hagytam el a blogot. Bár az írnivalóból a blog tekintetében tulajdonképpen kifogytam, és közeleg 2012 vége, attól a mondani- és tennivaló nem fogyott el. A blog "helyett" lesz valami más, illetve hasonló, de mégsem - hogy miről van szó, az valószínűleg egy héten belül ki fog derülni. Egy olyan új projeket indítottam el a nyáron, amihez mindannyiotok segítsége elkél majd.

Aki nem követte figyelemmel a fórumot, annak jelzem, hogy az Autokrácia című film utómunka fázisban van, és terv szerint még az idén ki fog jönni, sőt, remélem, két hét múlva a trailer napvilágot lát, amit természetesen ide, a blogra is ki fogok tenni.

Valamint két előadást is kértek tőlem, egyet Szakál, egyet  Bolyapó, és bár tele vagyok gondolatokkal, nem tudom, milyen alapvető téma fonalára tudnám felfűzni őket. Úgyhogy körkédést intézek a (még megmaradt) olvasókhoz: miről tartsak előadást? Van-e valami konkrét kívánság, például valami nagyobb fehér folt az elmúlt három és fél évben elmondottakban és leírottakban? Vagy csak egyáltalán, ki miről szeretne hallani. Javaslatokat lehet írni kommentben és e-mailben is.

E-mailről jut eszembe, aki az eddigiekben szeretett volna előadás, rádió kapcsán vagy csak úgy egy szerény összeget küldeni támogatásként, de a banki átutalással valamiért nem volt kibékülve (pl. mert külföldön él vagy határon túli), már regisztráltam a PayPal-on is, tehát ez a lehetőség is nyitva áll. A cím a blog e-mail címe:

A most következő bejegyzés inkább csak egy kis kiegészítés a Neurolingvisztikus programozásról szóló bejegyzéshez. Talán az ott leírottak kicsit lufinak tűnnek úgy, hogy egyetlen példát sem mutatok a hétköznapokból. Bevallom, ezen a téren kicsit hátrányos helyzetben vagyok, hiszen nem hogy nem nézek naponta több órányi tévéműsort, temérdek reklámmal megszakítva, de nincs is tévém. És egy reklámban kiszűrni az elrejtett tudatalatti üzeneteket legtöbbször elég sok munka.

Nem úgy az itt következő videó esetében. Egyszerűen megfejthető, kiragadott példa következik tehát:

(Az ötletért köszönet teGergőnek / Kritikai Gondolkodás Blog)

Eljött. A régen várt. A régóta halogatott.

2 0 1 2 B l o g t a l á l k o z ó

(Talán az utolsó!)

2012. május 18. péntek 19:30

Helyszín: (a szokásostól eltérően most nem a Patkó Bandiban leszünk!)

Tarajos Gőte Klub

1077. Budapest, Király u. 69. (Bejárat a hársfa utcából!)

Írjon e-mailt vagy hozzászólást, aki jönne, hogy tudjam, nagyjából hányan leszünk.

A Blogtalálkozó után a Tarajos Gőtében Zselenszky koncert lesz. Belépő nincs. A koncert 21:30-ra van kiírva, de tapasztalat alapján lesz minimum 22:30, mire elkezdődik. Akinek van kedve, maradjon. Kb. éjjel 2-ig fog tartani.

Közérdekű volta miatt itt közlöm, nem a személyes blogomon. Az utóbbi néhány hétben erősen terjed hazafias illetve bankellenes körökben egy új lehetőség ígérete, melyet a Future Real Estate Network nevű cég ajánl a törleszthetetlen hitelek helyett tehermentes ingatlanhoz jutni akaró személyeknek. Ezzel kapcsolatban a következő észrevételeket tenném:

A >bevezető szöveg< egyértelműen sugallja (bár nem mondja ki!), hogy a rendszer más országokban, de legalábbis az Egyesült Királyságban már működik, és most magyar piacon is be fogják indítani. Ezzel szemben a Google szerint a cég még soha semmilyen tevékenységet nem folytatott, leszámítva a jelenlegi magyarországi toborzást. A cég tulajdonosa legutóbbi körlevelében már odáig ment, hogy kijelentette, a Google nem hiteles információforrás. A céget 2010. május 6-én jegyezték be (Company Registration No.: 07245960) "Family Support Solutions Ltd." néven. A nem hiteles Google szerint a cég ezen a néven sem folytatott semmilyen piaci tevékenységet. A cég nevét 2012. március 15-én változtatták a jelenlegire, ezután indult meg a toborzás. A cég törzstőkéje 1000 (ezer) GBP.

A cég kezdőoldalán egy általános leírás szerepel egy látszólag képtelenségnek tűnő szolgáltatás nyújtásáról, ám igyekeznek meggyőzni a látogatót, hogy mégis létezik egy zseniálisan egyszerű módszer, mellyel a pénzügyi csoda megvalósul. Mindezt úgy, hogy közben érdemi információt nem adnak az üzleti modelljükről, helyette viszont van pénztárca, jópár ház és sok-sok húszezres illusztrációként. Szubjektív első benyomásom volt, hogy erősen emlékeztet a "dolgozz az Interneten, akár havi másfélmillót is keresve otthonról, most ide kattints, most meg ide, most ide iratkozz fel, most meg oda, de akkor se áruljuk el, hogy pontosan mit is kell csinálnod és mennyiért, milyen feltételekkel" jellegű oldalakra - mint veterán álláskereső, láttam már párszáz ilyet, de mint még veteránabb Internet-felhasználó, reflex nálam, hogy ha valaki nem közli egyből világosan, hogy mit kínál, miért cserébe és milyen feltételekkel, annak azonnali becsukás a jutalma. Egyszerű piszchológiai trükk ugyanis, hogy minél több hírlevelet, csomagot, stb. veszel igénybe, érzelmileg annál jobban invesztálva vagy az ügybe, vagyis annál nehezebben mondasz nemet egy számodra végülis kedvezőtlennek bizonyuló ajánlatra. (Belvárosban lakó seftesek is pl. a neten mondjuk laptopot áruló "áldozatukat" előszeretettel csalják ki a XX. kerületbe, s jól meg is váratják, mert minél több a befektetett idő és energia, annál nagyobb eséllyel mond igent egy piaci ár alatti összegre.) Ennek ellenére tovább követtem az eseményeket, átolvastam jópár "hírlevelet", melyek inkább sugalmaznak, mint magyaráznak, valami homályos képet kialakítva a legújabb, "becsületes piramisjátékról", ami azért forradalmi, mert lefelé is áramlik a pénz, nem csak felfelé. Akinek nem erőssége a matematika, az egyrészt feltételezi, hogy a magyarázat önhibájából homályos számára, másrészt nincs tisztában egy bináris fa "súlyeloszlásával". Az én számomra viszont programozóként nem elfogadható, ha egy egyszerű bináris fára épülő, rendezett, rekurzív modell magyarázata legalább annyira zavaros, mint amennyire hosszadalmas, és programozóként azt is tudom, hogy pl. 5 szinttel felettem 1024-ed annyian vannak, mint öttel alattam, tehát pontosan ennyire számít, ha "fentről is jön pénz".

Az üzleti élet vastörvénye, hogy ahhoz, hogy valaki 1000 ft-tal gazdagabbá váljon, valaki másnak pont ugyanennyivel szegényednie kell. Ez alól csak azok a piaci szereplők kivételek, akik képesek a semmiből lejárat nélküli multiplikált pénzt teremteni. Homályos utalások történtek már a legelső magyarázatban is, hogy a FREN a kereskedelmi bankhálózattól próbálja ennek a monopóliumát elhódítani. (Bár ezt így nem jelentették ki. Gyakorlatilag semmit nem jelentenek ki, mindig csak sugalmaznak.) Jól mellékelték is a Pénz, mint adósság című oktatófilmet, hogy még szimpibbek legyenek a hazafias körökben. Csakhogy a valóság az, hogy ahhoz, hogy a saját magad által kreált játékpénzt valódiként tudd forgalomba hozni, ahogy a bankok is teszik, gyakorlatilag a piaci szereplők döntő többségét meg kell győznöd arról, hogy az általad előállított játékpénznek ugyanúgy vásárlóereje van, mint a jegybankpénznek. Ehhez óriási háttérinfrastruktúra kell és médiabefolyás. A nem hiteles Google szerint a FREN-nek egyik sincs. De valójában szó sincs levegőből előállított pénzről, a FREN bináris fájának (piramisának) szereplőire ugyanúgy vonatkozik a fenti vastagon szedett törvény, mint bárki másra. Hogy a hálózatban fel-le mozgó pénz a tagok befizetéseiből fog származni, ez valójában kiderül a hirlevelekből, csak valahogy mindig a tagmondat tagmondatának a tagmondatában van elrejtve. Pl: "A folyamat leírásánál láthattad, hogy Neked, mint ügyfélnek milyen hatástöbbszöröző megoldás biztosítja, hogy 3 lépésben a 0,5%-os saját erődből egy ingatlan 100%-os tulajdona keletkezik." (Az összes hírlevél csupa ilyen mondattal van tele. A főmondat "most már láthatod", "ugye most már világos", mintha sugallni akarnák, hogy értesz valamit, amit valójában nem értesz.)

Saját bevallásuk szerint is a modell az MLM és a leasing üzleti modellek hibridjéből lett kifejlesztve. A leasing egy világszerte használt, normál hitelkonstrukció, az MLM pedig egy piramisjáték, amely amennyire törvényes, annyira mocskos is - legtöbben talán ismerünk, illetve leginkábbis ismertünk olyan embert, aki nem csak rengeteg pénzt vesztett vele, de teljes baráti körét is, mert iszonyú szorongatott helyzetében megszállottként próbált beszervezni maga alá másokat, illetve tukmálta mindenkire folyamatosan a bioenergialámpát.

A fentiek alapján én azt mondom, hogy nem fog a FREN üzleti partnerei között köszönteni engem. Természetesen lehet próbálni a hírleveleiket kibogarászni, meg oktatásra járni meg hasonlók, de én a magam részéről nem tartom szerencsés ötletnek, pénzt adni, bármekkora összeget is, egy reményért. Márpedig a sok hírlevél, oktatás és győzködés után el fog jönni a pont, amikor pénzt fognak kérni a tagoktól - nyilván, hiszen másként nem lehet elindítani az üzleti modelljüket. S még egyszer: "Az üzleti élet vastörvénye, hogy ahhoz, hogy valaki 1000 ft-tal gazdagabbá váljon, valaki másnak pont ugyanennyivel szegényednie kell." - tehát majd ha elmagyarázzák, hogy az én anyagi gyarapodásom ellenoldalán (hitelcsapdából álomházba) kinek az anyagiakban való szegényedése szerepel, akkor esetleg érdemes beszállni a játékba. Amíg azt éreztetik (s csak éreztetik), hogy az ő üzleti modelljükkel mindenki csak keres, addig nem...

Előadás videó, kerek három héttel ezelőttről:

Továbbra is lehet támogatásokat küldeni, sőt, most különösen szívesen fogadnám, mivel a helyben kirakott adományosdobozban minden eddiginél kisebb összeg gyűlt össze.

Tóth Bálint
Unicredit Bank
1091 8001 - 0000 0105 - 4711 0009
Külföldről: IBAN HU06 1091 8001 0000 0105 4711 0009 (HUF)

Ha valaki küldött pénzt, írjon e-mailt, hogy nyomon követhető legyen az utalás.

Kiegészítések a videóhoz:

Először is, tartozok azzal, hogy elmagyarázzam a krisnások által használt mahámantra etimológiai alapjait. Mint ismeretes, ez így szól:

Hare Krsna, Hare Krsna
Krsna, Krsna, Hare, Hare
Hare Ráma, Hare Ráma
Ráma, Ráma, Hare, Hare

Tehát összesen három szóból áll: Hare, Krsna és Ráma. (A szanszkrit ugyanúgy megkülönbözteti a rövid a-t a hosszú á-tól, mint a magyar. A hare végén egy magyarban nem létező rövid é van. A Krsna r betűje valójában egy i-vel összevont sajátos ri félmagánhangzó, ahol az i-t épp csak annyira ejtik, hogy az r „magánhangzósodjon” tőle.)

A krisnások elmondása alapján a Krsna szó a legfelsőbb isteni személy neve. Ennek alternatív alakja a Krsta. Azt is készek elmagyarázni, hogy ebből ered pl. a kristály szavunk (az anyagszerkezet tökéletességére utalva), illetve a görög Hrüsztosz is, ami szentet, megszenteltet, felkentet, stb. jelent. A Hrüsztosz esetében a kezdő h kemény, k-s jellegű (mint az orosz Hleb (kenyér) szóban), az ü pedig rövid, alig ejtett hang az ü és az i között (mint az orosz „jeri” hang). Ebből már egyértelműen ráismerünk a Krisztus névre. Prabhupáda szerint a név szanszkritból került görögbe. Ez azonban nem biztos. A görög nyelvben rengeteg közvetlenül szkíta eredetű szó van, a név kétféle alakja a szanszkritban pedig egyértelműen egy szkíta szó torzulása, amely mai magyar nyelven is értelmes: Köristen, illetve kerösten. Az előadáson csak arról beszéltem, hogy az i-é-e-ö-ü skálán léteztek átmenetek, de valójában mindanyiunk számára ösmert-ismert jelenség az ö és i közötti közvetlen átmenet (ennek megfelelője az ógörög ü-i átmenet, amelyet az orosz jerihez hasonlítottam fent). A „Kerösten” a megnyilatkozott (ha úgy tetszik, megszemélyesült, innen a szanszkrit névválasztás) Isten, jele egy kör, benne egy egyenlő szárú kereszttel („kör-kereszt”) vagy nyolcágú csillaggal. Ez a jel minden szkíta család házi oltárán ott állt, ahogy már beszéltem róla a Fehérlófiás előadásomon.

Mi a helyzet a Rámával? Az úr ráma az emberiség királya volt, aki kétmillió évvel ezelőtt uralkodott a Földön, tudhatjuk meg a krisnásoktól. Azt tudni kell, hogy a hinduk általában elég nagyvonalúan bánnak az idővel, csak úgy röpködnek náluk az évmilliók-évmilliárdok, amelytől persze a mai kor >evolúciós vallásra< nevelt emberének szeme sem rebben, hiszen hozzá van szokva a >hasraütéssel nyert< csillagászati számokhoz. A fent említett előadáson azt is szóba hoztam, hogy a Nimród-Nimrud név egy magyaros torzulás, eredeti alakja legvalószínűbben Nemeréd. Ez a Nemere, Szemere és hasonló családnevek eredetére is választ ad, de a nevet a közel-keleten is megtaláljuk, pl. a héberből mindenki által ismert Nehemiah-Neremiah-Jeremiah névváltozatokból. A héber nyelvnek érdekes szokása a mássalhangzó- illetve szótagcsere, gondoljunk csak a rabbi-bíra szópárosra. Itt is helyet cserél az r és az m (Nemeréd-Nereméd), és innentől szóeleji, szó végi erózióval könnyen létrejön a Ráma név. Tehát valóban történelmi személyről (is) szó van, aki az egész emberiség királya volt, de nem kétmillió, hanem mindössze húszezer évvel ezelőtt (egyesek tizennégyezer évre, vagy még közelebb teszik, de az biztos, hogy a kétmillió erősen túldimenzionált).

A Haré eredete pedig bizonytalan, mivel bár értelmét tekintve összehozható a három-harmónia szavakkal, de köszönésként is használják hari formában, innentől pedig a hallani ige torzult alakja is lehet, amelyet egyébként is használnak üdvözlésre-megszólításra (pl. helló, hallod-e).

Amivel még tartozok, mert mindenképpen el akartam mondani az előadáson: sikerült rekonstruálnom, kizárlólag asztrológiai és magyar őstörténeti alapon, hogy mi volt a medve ősnyelvi neve, amelyet valószínűleg még a honfoglaláskorban is használtak, később azonban kiszorította a „mézevő” szó torzult alakváltozata, a medve (amely semmiképpen nem orosz eredetű, mint ahogy azt tanították nekünk, mert z-d mutáció leginkábbis csak a dz hangon keresztül elképzelhető, ilyen pedig az oroszban nincs).

Az állat eredeti, „szent” neve: barsza. Bár ezt nyelvi kutatás nélkül állapítottam meg, később jutottak eszembe az ezt alátámaztó idegennyelvű példák, a germán nyelvterület bär-bear szava, vagy a latin ursa.

Elképzelhető, hogy valóban szakrális volta miatt került ki a használatból, főként, hogy egy másik „szent szóval” is hasonlóságot mutat, nevezetesen a b.szni igével. A „csúnya szavak” sok esetben „szent szavakból” lettek, ezért nem illett kiejteni őket, pl. f.sz, b.sz, g.ci. (Ez utóbbi pl. fényt jelent, ha jól vagyok értesülve, akkor mongolban még ma is). A mocsok szó sem csak rossz értelmű volt eredetileg, nem csak negatív, hanem pozitív többletet is jelezhetett (pl. a macska esetében).

Ha már az ősnyelvi szavak jelentésének kétirányúságánál tartunk (amelyre az előadáson is mondtam példát), amit még mindenképpen megemlítenék, a P-D és F-L mássalhangzópárosok.

Az F-L felfelé mutató, ez utóbbira a magyar fel-fej szavak épp elég jó példával szolgálnak, a P-D pedig lefelé mutat. Avagy mi az összefüggés a pedál és a pedagógus között? A ped gyök ógörögben mind lábat, mind gyereket jelent, a gyerekre magassága miatt használják a lefelé mutató hangpárost. A pad szó is lefelé mutat, mint ahogy a pata, az apad vagy a fogy szavak. Ezen a ponton érdekes megemlíteni, hogy az angol-magyar „amivel csináljuk és amit csinálunk vele” szópárosokból (see-szem, say-száj, mouth-mond, ear-hall, man (lat., mint kezelni)-marok, fire-forr, stb). a foot-fut esetében az angol van közelebb jelentés tekintetében az ősnyelvhez. Tehát hiába igaz az angolról összességében, hogy fényévekkel messzebb van az ősnyelvtől, mint a magyar, hiba lenne a további kutatások során automatikusan feltételezni, hogy mindig a magyar őrzi pontosabban akár a hangalakot, akár a jelentést.

De nézzük az ellenpéldát! Valószínű, hogy a le szó a fel gyök megfordulásával keletkezett, méghozzá igen régen, tekintve, hogy az angolban is felismerhetően jelen van (low). Ha játszunk a fel-fej gyökkel, megkapjuk a fény és vél szavakat. A vél eredeti jelentése: lát, ahogy a véd, véda, videó-vizuális, vizsu-vigyity (nézek-nézni, oroszul), vigyázni, figyelni-figyelem, fegyelem szavakból vélhető. Ez eddig rendben, de ha elvonatkoztatunk a transzcendens értelemtől, a fény és a figyelem is terjedhet mindkét irányba, sőt, a fény általában fentről (a Napból, a Tejútrendszer csillagaiból) jön „lefele” hozzánk, nem is beszélve a vál alakváltozatról, amely érdekesen kétirányú, attól függően, hogy a sokaságból válik ki (tűnik ki, emelkedik ki) valami/valaki, vagy pedig az egység irányából válik ki hozzánk. A teremtés alapja az elválasztás, ezt a Bibliából is kiolvashatjuk, viszont ez lefelé haladó folyamatot jelent. Ezt pl. az angolban a fall alakváltozat is mutatja. És akkor még nem is cifrázzuk a helyzetet a fél szóval, vagy a bal alakkal, annak baj változatával (visszafele: jobb!), vagy a Baál, Balaton nevekkel.

Ami igazán érdekes, ha a családi viszonyok kifejeződését nézzük a fenti gyökökkel, illetve azok transzcendens vonatkozását. A „fily” szó alakváltozatai a világ számtalan nyelvében jelen vannak, hol egyrételműen felismerhetően (az angol boy, a francia fils vagy akár a grúz vili esetében), hol jobban eltorzulva (pl. az orosz málcsiknál már a kategórián belül b-vé változott f torzult tovább a „megfázós” csatornán). A p-d gyök pedig jelen van a padre, pater, father, fader, vader(schap), péthe, stb. szavakban, jellemzően megtoldva egy r-rel, amikor pedig az f-d-r-ből kiesik a d (mint légzáras), már számtalan példát találhatunk a világ nyelveiben, mint ahogy a sokat vitatott t betűs (atya) alakra is. Ebből a szempontból a magyar nyelv kizárólag p betűt tartalmazó alakja viszonylag erősen torzultnak számít, elég sok zagyvanyelv pontosabban őrzi a gyököt ilyen jelentéssel. További érdekesség, mikor a p-d gyök „úr”, vagy hansonló, magasztaló jellegű jelentéssel bír, lásd a fent említett Prabhupáda vagy a magyar szemmel még érdekesebb Árpád neveket.

A továbbiakban már csak két apróságot kell említenem: egyrészt, az előadáson rövidzárlatot kapott az agyam, és egy évekkel ezelőtti kutatási fázisba kerültem vissza, ahol az r-n összefüggéssel még nem voltam tisztában. Pedig nagyonis egyszerű: a két hangot gyakorlatilag ugyanolyan nyelvállással képzi az ember, legalábbis az n elég közel van a jeles kategória hangjainak képzéséhez ahhoz, hogy különösebb csodálkozásra ne adjon okot az általam az r és n között berajzolt mutációs csatorna működése. Nyilván nem véletlen, hogy olyan sok szó van, ahol az n mássalhangzópárost alkot a jeles kategória valamelyik tagjával. A másik apróság a j-h-v hangokkal függ össze: nem csak „félhangzók”, hanem ezek úgynevezett hiátus-töltőhangok is. Hogy mi az a hiátus? Ezt maga a hiátus szó, illetve magyar megfelelője, a hiány megmagyarázza: mikor két magánhangzó találkozik egymással úgy, hogy mássalhangzó nélkül nehezen ejthetőek ki. Ilyenkor a magyar csak és kizárólag j-t alkalmaz a hiátus megtöltésére (hiány, tea, dió, szia, kiált, stb. – sőt: fiaiéi!), azonban más nyelvekben a h és v is előfordul hiátus-töltőhangként.

(Az előadáson említett Pap Gábor-előadás YouTube-on teljes hosszában elérhető ide kattintva.)

Megnyitás a YouTube-on

Hova lettek a táltosok Magyarországról? Nem a "táltosiskolát" végzett természetgyógyászok, hanem az igaziak, a hatujjúak, a 34 fogúak, akik úgy születnek, hogy értenek az állatok nyelvén, tanulás nélkül ismerik a csillagok járását...

Lehetne erről egy bejegyzést írni, de nem írok, mert nem tudom a választ. Úgyhogy kérdezem: ismer valaki ilyen igazi táltost?