„Mint tudjuk”, az emberiség ma „energiaválsággal” küzd, vagyis problémát jelent a felhasznált energiamennyiség előteremtése. Erről már korábban is írtunk, úgyhogy most nem is kell részletezni, pusztán az „alternatív energia” kérdéskörét járnánk körbe.

Kozmikus nullponti energia kicsatolása a „hipertérből”: ez a leghajmeresztőbb, tipikus példája az előremenekülésnek. Ha valóban létező dologról is van szó – ezt most tételezzük fel – az ezt megoldásnak tekintők felé a következő kérdéseim vannak:

Miért hívják ezt az energiát kozmikus nullpontinak?

Tudod, hogy mi az a kozmikus nullpont?

Tudod, hogy hol van az a „hipertér”, ahonnan kicsatolod, és mi van ott?

Tudod, hogy hogy került oda ez az energia?

Tudod, hogy miért van ott?

És minthogy mindezen kérdésekre a válasz az lesz, hogy „nem tudom”, valószínűleg még Egely György is ezt válaszolná mindre, a bónusz kérdés így hangzik:

Akkor hogy mersz hozzányúlni?

Lehet, hogy száz év múlva, mire az egész civilizációnk már teljesen ezen energia függésében létezik, akkor jövünk rá, hogy valami sokkal nagyobb bajt csináltunk a földi léttel, mint azzal valaha tudtunk volna, hogy kitermeljük a kőolajat – amellyel kapcsolatban egyébként hasonló kérdések szintén jogosak:

Van ugyan egy magyarázat arra, hogy hogy került oda ez az olaj és hogyan keletkezett, de erre konkrét bizonyíték nincs. Így továbbra is érvényes a kérdés, hogy miért van ott, mi a célja, a szerepe? Az egy dolog, hogy a felszín felett elvileg tudjuk, hogy mit okozunk a kitermelésével és használatával, de azt tudjuk-e hogy a föld alatt milyen folyamatokat hogyan befolyásolunk vele?

Létünk alapja az anyag és az energia (erő). Az anyagot a Földtől kapjuk („Földanya”-g), az erőt pedig a Naptól. Régen az emberek odafigyeltek erre a természeti törvényre, és ha energiára volt szükségük, a Nap felé fordultak és nem a Föld alatt kezdtek turkálni valamiféle „energiahordozó” anyagot keresve. Energiahordozó anyagnak ott volt az élő anyag, pl. a fa.

A geotermikus energia mindenképpen környezetbarátabb, és „fenntarthatóbb” is, mint a kőolaj, de megvan vele ugyanez az elvi probléma.

Ezért is voltam én mindig is a napenergia felhasználásának híve. Az sem igaz, hogy a napenergia „gyenge”. A szél és a víz erejét évezredek óta használja az emberiség, és mindkettő a napenergia származéka. A nap földfelszíni átlagos nappali teljesítménye 1.2 kW/m². Ez azt jelenti, hogy egy ablaktáblányi napelem egy háztartás egy évi energiafogyasztását össze is tudja gyűjteni egy év alatt. A probléma csak az, hogy nincs megfelelő eszköz a nyáron összegyűjtött energia eltárolására a téli fűtéshez. Egy ekkora akkumulátor sem pénzben, sem ökológiai lábnyomban nem térülne meg, húsz év alatt sem.

Azonban a középkorban már (illetve még) ismertek egy olyan óriási kapacitású akkumulátort, amely negatív ökológiai lábnyommal rendelkezett és ingyen volt: úgy hívták, hogy FA. Bónusznak kinöveszti magából a napelemeket is, szintén ingyen.

Fontos leszögezni azt is, hogy az emberiség energiafogyasztásának nagy része fölösleges, egy rosszul szervezett és agyonbonyolított gazdasági és társadalmi berendezkedés miatt van rá szükség – ahogy az ipari termékek jelentős részére is. Pl: mire kell a mobiltelefon és az általa felhasznált energia? Hogy tudjunk beszélni családtagokkal, barátokkal... akik egy egészségesebb társadalomban a közvetlen környezetünkben lennének, és nem az ország, vagy épp a Föld átellenes pontján! Vagy nézzük azt az esetet, amit Bogár László említett egyszer:

Norvégiában a halat repülőre rakják, elviszik Vietnamba, ott feldolgozzák, konzervet csinálnak belőle, majd visszarepítik Norvégiába – mindezt azért, mert a Norvég munkásnak 50* (ötvenszer) annyi a fizetése, mint a Vietnaminak.

No, vállalja valaki, hogy megtanítja a Norvégokat halat fogni, hogy többet ne kelljen se Vietnaminak, se Norvégnak futószalag mellett állnia egész nap?

FOLYTATÁS>>>