Nemrégiben jutottam el odáig, hogy megnéztem Alex Jonestól a Fall of The Republic című dokumentumfilmet, amelyben azt mutatja be, Obama hogyan változtatja szép csendben totalitárius rendőrállammá a liberalizmus őshazáját. (>Innen< letölthető.)

És bár eddig csak >elismeréssel< nyilatkoztam az Avatarról, világossá vált, mi a filmnek az az üzenete, amely az Irányítók számára kifejezetten kedvező. James Cameron azt nyilatkozta egy interjúban (csak azért sem találom a YouTube-on), hogy a Foxnál a felelősök ódzodtak a hangsúlyos „tree hugging” megközelítéstől, de az igazság valószínűleg pont ennek az ellentéte: a „környezetvédelmi” vonal sokkal inkább az ő érdeküket szolgálta, mint az egyértelmű morális ítélet mások életterének elvétele felett.

A környezetvédelemről már >volt egy bejegyzés<, még a kezdetekkor, melyben tisztáztuk, hogy látszatcselekvésekkel csökkentik a környezetszennyezést pár százalékkal, hogy a maradékot nyugodt lelkiismerettel hajtsd végre. Amerikában pedig a környezetvédelem fontos ürügyévé vált a teljeskörű kontrollnak, melyet az emberek magánélete felett gyakorolni kívánnak az Irányítók. (Érdekes, Alex Jones ebben a legújabb filmben már következetesen a „The Controllers” kifejezést használja rájuk…) És a zárt ajtók mögött az emberek megfigyelésére ki más lenne alkalmasabb, mint a velük egy élettérben létező, ám nagyobb részben az állam által programozott gyerekek? Nem csak az 1984 disztópiájában jelentgetik fel a gyerekek szüleiket, valóság volt ez a náci Németországban is, s most ugyanerre buzdítják az amerikai általános iskolák tanulóit is – persze, lévén Amerikáról van szó, a pénz beszél, s akár kétszáz dollár is ütheti a szemfüles gyerek markát, ha a szomszéd bácsit vagy apát feljelenti a környezetvédelmi rendőrségnél.

Ezek után persze, hogy lefékeztem, mikor nagy zöld reklámtábla mellett haladtam el, melyen a „szólj rá apádra, ha nem vigyáz a világra” intelmet olvashatják a gyanútlan gyerekek, akik nem is sejtik, hogy a rászólásból pár éven belül feljelentés is lehet. Kezdik nálunk is? Nem véletlenül hívják a most még csak szülőnyaggatásra buzdító szervezetet Zöld Őrségnek.

Mit is kell csinálnia egy zöld őrnek?

- Külön gyűjtöm a papír hulladékot, és a szelektív hulladékgyűjtőbe dobom.

- Külön gyűjtöm a fém hulladékot, és a szelektív hulladékgyűjtőbe dobom.

- Külön gyűjtöm a műanyag palackokat, és a szelektív hulladékgyűjtőbe dobom.

- Szétválogatva gyűjtök minden hulladékot és a szelektív hulladékgyűjtőbe dobom őket.

Nem akarok senkit sem kiábrándítani, de a szelektíven gyűjtött hulladék nagy része szeméttelepre vagy szemétégetőbe kerül. Ugyanis a jelenlegi újrahasznosítási arány mellett sokkal kevesebbre van szükség, mint amennyit bedobálunk. A szelektív hulladékgyűjtés elsődleges célja, hogy néhányan hülyére keressék magukat: ugyanis az állam/önkormányzat általában még több pénzt fizet az elszállításáért, mint a háztartási szemét esetében, viszont a hulladéknak legalább 20-25%-át általában valóban sikerül eladni papír- és műanyagipari cégeknek, tehát két helyről jön a pénz. Természetesen ez elsősorban világviszonylatban van így, Magyarországon nincs kialakult felvevőpiaca a szelektív hulladéknak, exportálni pedig nem éri meg (hiszen a nyugati országok is többet termelnek, mint amennyit újrafeldolgoznak), így a gyűjtőszigetek veszteségesek vagy épp csak vegetálnak, az önkormányzatoknak kell fenntartaniuk őket.

- Nem szemetelek az utcán.

Környezetvédelmi szempontból valóban nagyon fontos, hogy a koszos papírzsebkendőt vagy a cigarettacsikket te teszed a háztartási hulladék közé vagy az utcaseprő bácsi. Az utcaseprő bácsi ugyanis szén-dioxidot lélegez ki, miközben munkáját végzi.

- Nem folyatom feleslegesen a vizet, mikor kezet, arcot, vagy fogat mosok.

- Inkább zuhanyozok, ahelyett, hogy a vízzel teli kádban áztatnám magam.

Elvégre a lefolyó egy téridő-alagút bejárata, melynek másik vége egy fekete lyukban van. Ha nem vigyázunk, elfogy a víz a Földről.

- Mindig lekapcsolom a villanyt, ha kimegyek a helyiségből, ahol tartózkodtam.

- Ha már nincs szükség rá, kikapcsolom a tévét, CD-lejátszót, számítógépet, mert tudom, hogy készenléti állapotban is fogyasztják az áramot.

- A számítógépet, mobiltelefont, tévét energiatakarékos üzemmódra állítom be.

Bizony, >az energia is elfogyhat<, aztán itt fogunk vacogni, mint az Ember tragédiája végén.

A megoldás természetesen nem az, hogy tiszta, gazdaságos és „megújuló” energiát használunk. Szélkerék, napkollektor és hőszivattyú tömegtermelése helyett csökkentsük 0.2%-kal a fosszilis energiahordozók használatát! Így a maradék 99.8% füstjét már tiszta lelkiismerettel fogjuk a légkörbe eregetni.

- Télen inkább magamra veszek egy vastagabb pulcsit, így nem kell túlfűteni a szobát.

Nem is beszélve arról, hogy a betegségipar mennyit fog keresni a vesebajodon.

- Igyekszem a szüleimet is rábeszélni, hogy kisebb távokra ne autóval menjünk, hanem tömegközlekedéssel, biciklivel vagy gyalog.

Ez eddig az egyetlen értelmes pont, melyet már mi is >javasoltunk<.

- Háziállataimról gondoskodom. Kutyám után mindig eltakarítok, nem hagyom piszkát az utcán.

Ennek sem zöld-ügyi, hanem kulturális szempontból van jelentősége.

- Takarékoskodom a papírral.

Végül is csak naponta 1-3 focipályányi erdőt égetnek fel az egyenlítő környékén, hogy a helyén marhacsordákat legeltessenek. Ha a világ összes legelőjét megművelnénk, 30 milliárd embert lehetne jóllakatni a terméssel. De ha lenne egy olyan pont, hogy „nem eszek húst”, megnézhetnénk, hányan jelentkeznének zöldőrködni… Ördög bánja a saját vesémet, de a vesepecsenye már fontosabb, mint a tiszta levegő.

- Vásárláskor nem veszek el minden alkalommal egy újabb nejlonzacskót, hanem inkább mindig magammal viszek egy strapabíró textilszatyrot vagy bevásárlókosarat és abba pakolok.

Nagyon helyes, bár csepp a tengerben.

- Kerülöm a kis műanyag palackos üdítőket, inkább visszaválthatósat iszom.

Aminek nagy részét aztán bezúzzák Magyarországon. Ugyanis az ital jelentős része import, az arra jutó üvegnek pedig megintcsak nincs felvevőpiaca. Persze olyat már nem olvashatunk sehol, hogy import helyett magyar, lehetőleg helyi árut veszek, mert az már nacionalizmus, fasizmus, terrorizmus. Vigyázni kell a „vegyél magyart” mozgalmakkal, még a végén rúg egy utolsót a magyar gazdaság, aztán késik a gyarmatosítási program.

- Nem vásárolok felesleges kacatokat, mütyüröket magamnak, csak azért mert divat, vagy, mert hirtelen megtetszett.

Ugye ismerjük a viccet a rabbiról, aki körül hirtelen péntek lett?...

- Ha kirándulni megyünk, vigyázok a természetre: a szép növényeket csak megcsodálom, nem tépem le.

- Nem bántom a növényeket.

- Rászólok apura, ha ilyeneket csinálna!

Na és itt a lényeg, kérem szépen! Unalmas és „nem menő” ilyen szabályokat betartani, apuval betartatni őket azonban annál jobb hecc. Lényeg a lényeg: ha a parancsolatokat betartjuk, 3%-kal csökkentettük a környezetszennyezést. A maradék 97%-hoz pedig ímmár zöld utat kaptunk…