HTML

A Játék Neve: Föld

Ez a blog arról szól, hogy hogy működik a világ valójában. Túl a látszatokon, a manipuláción, a mindent átszövő hazugságon és felelősséghárításon. A jelenkor eseményeinek mozgatórugóival is foglalkozik, ahogy a régmúltba is tapogatózik visszafelé, egészen az emberi lét kezdeteiig. Mindez egy sokéves kutatómunka eredményeire támaszkodik. A blog korábban "2012 blog" címen működött a blogol.hu szerverén. Kapcsolat: blog2012 kukac freemail ponnt hú!

Friss hozzászólások

  • Lazur: @Nikiló: www.youtube.com/watch?v=TQcqOW39ksk Apropó, és az már smafu, hogy a kínaiak azért akarnak... (2023.09.15. 00:32) Emberek, Irányítók és a Háttérhatalom
  • Gergő92: Nem csak én szoktam néha felnézni ide. :) (2023.01.18. 00:00) Mire készülnek a Marson?
  • Lazur: Ez egész friss: futureofhumanity.report/en www.youtube.com/watch?v=MYJFc3vA6N4 Csak a rotary klu... (2023.01.10. 18:29) 2019
  • Lazur: Szűk tíz évbe telt, de lassan a híradóba is bekerül ahogyan Kínában készülnek a cellák. www.youtu... (2022.12.05. 01:07) AUTOKRÁCIA (szerk)
  • Gergő Bohrát: A mostani események fényében bár 10 év késéssel, vagy inkább több, de csak efelé haladnak a dolgok... (2022.04.23. 22:12) A Jobbik és az Irányítók
  • Lazur: 2012 helyett 2021, de itt a mátrix 4. része: www.youtube.com/watch?v=JQVHrXek73E (2021.12.17. 20:30) Előadás videó - A Mátrix-trilógia (szerk)
  • Kápráz: ...Történt egyszer, hogy Noé szőlőt telepített, de a bortól megrészegedvén meztelenül feküdt sátrá... (2021.12.11. 21:02) Előadás videó (szerk)
  • maztro: @Gergő Bohrát: Szeretnek minket behúzni a csőbe, a cikk lényegében minden pontján prezentálja azt,... (2021.08.26. 05:03) Menetrend (szerk)
  • dangbird: Új nagy ívű, félelmetes novella a személyes blogomon: marioatreides.blog.hu/2020/01/06/nem_tehete... (2020.01.06. 10:36) Olyan, mintha
  • dangbird: ferfiakklubja.hu/fk_magazin/az_fk_noi_tamogatoi_korebol/amikor_nem_fogadjuk_el_a_ferfi_es_no_kozot... (2019.11.13. 10:09) A házasságról

Utolsó kommentek

Szájbatalpaló #12: Az "oktatási" rendszerről

2016.01.27. 18:00 dangbird

A bejegyzés a szájbatalpaló blogon itt található.
Különösen arra kell törekedni, hogy az ifjúságot a tisztesség és becsület minden törvényeire úgy neveljük, hogy az állam méltón derék férfiakat, a királynak hiven szolgáló alattvalókat és szorgalmas polgárokat remélhessen belőlük. (Ratio Educationis, 1777)

Nagy nehezen végre megszületett az iskolarendszerről szóló bejegyzés. Bonyolult, összetett és kényes témáról van szó, hiszen szinte kivétel nélkül mindenki érintve van benne, ráadásul talán a legfélreértettebb (félremagyarázottabb) állami szektor az „oktatásé”. Hogy miért az idézőjel, az a bejegyzésből kiderül...

Mi is az állami oktatási rendszer célja? Lássuk magát az államot, hogyan nyilatkozik erről:

 „elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. (...) A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat. A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.” (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről)

dacacca_480_180.gif

Persze már a törvény címe is hamis, hiszen a nemzethez semmi köze, hiába tanítják meg, hol született Kossuth Lajos, és tarthatnak Trianon-megemlékezést is a tornateremben, ez legfeljebb „egészséges” nacionalizmusra nevel, de a nemzet nem ettől lesz nemzet. (Erről majd egy másik bejegyzésben.) Nevelésnek pedig semmiképpen nem nevezhető, ami az iskolákban folyik. A nevelés nem egyetlen, de első és nélkülözhetetlen eleme a minta. A szülők, nagyszülők, a család és a közösség többi tagja, beleértve a nagyobb gyerekeket is(!), mintákat adnak a gyereknek, amiket le tud utánozni, át tud venni, el tud tanulni – e folyamat segítése a tanítás (gyere, megmutatom, hogy csinálom). Ahol nincs minta, ott nincs nevelés, tehát nincs tanítás sem. Az iskolarendszer pedig

  1. Szétszakítja egymástól a nemzedékeket

Ebben nem kizárólag az iskola a hibás, sok tényezőre vezethető vissza, hogy miért kell apának és anyának két külön és egyenként gyerekmentes munkahelyen dolgozni (vagy sok esetben csak „dolgozni”, látszattevékenységet folytatni), miért kell a nagymamának 100 kilométerre szappanoperákat néznie addig, míg erőt vesz rajta a krónikus agyvelő-sorvadás (ismertebb nevén Alzheimer-kór), holott ő igazán ráérne a gyerekekkel foglalkozni, a tudását átadni nekik.

Persze abszurd ötletnek tűnik, hogy a tanításban egyáltalán nem járatos, megkopott tudású és kissé szenilis nagymama tanítsa a gyerekeket a szakképzett és felkészült pedagógus helyett...

De lássunk egy hasonló példát! Ildi egy „normális, átlagos” hat éves kislány, akit szülei beíratnak az általános iskolába. A szakképzett és felkészült tanítónéni pedig szépen megtanítja őt olvasni fél év alatt. (Maga a tanítónéni pedig húsz évet járt iskolába, hogy erre a mutatványra képesítsék!) Ildi pedig otthon Jancsinak, a négy éves öccsének néhány nap alatt adja tovább ezt a tudást. Miért?

Hogy csak pár okot említsünk (később még visszatérünk erre a példára): a hatéves gyerek sokkal könnyebben szót ért a négyévessel, sokkal inkább egy nyelvet beszél vele, mint a szakképzett tanítónő. Ráadásul a tanítónő egy idegen, Ildi és Jancsi viszont testvérek, ismerik egymást, szeretet, bizalom és sorsközösség az egymáshoz való viszonyulásuk alapja. Az iskola azonban elzárva tartja őket egymástól, külön tanteremben. Azonfelül Ildi azt mutatja meg Jancsinak, hogyan kell elolvasni a címet a mesekönyvön, a feliratot a hentesbolton, vagy csak egy rajzlapon azt, hogy „SZIA JANCSI”, amibe érzelmi töltést is rögzített. Ezzel szemben az iskolában olvasókönyvet kap a gyerek, amit külön erre a célra készítettek, nincs más funkciója, mint hogy el legyen olvasva, szerzői-szerkesztői pedig csak pedagógiai szempontokat rögzítettek benne, és a gyerek sosem fog velük találkozni, így semmilyen emberi kapcsolat nem is alakulhat ki közöttük. Ezzel elérkeztünk a következő ponthoz: az iskolarendszer

  1. Kicsatol a valóságból és álfeladatokat ad

Nem a világgal ismerteti meg a gyereket, hanem a világról szóló absztraciókkal, leképzésekkel. Ha 16-18 éves gyerekekkel (akiknek természet szerint már felnőttnek kéne lennie!) érintkezünk internetes felületeken – mert valódi gondolataikat és érzéseiket más formában már nem hajlandóak vagy nem is képesek közölni – tapasztalhatjuk, hogy nagyjából annyi fogalmuk van a világ működéséről, mint egy hatévesnek. Ez persze nem csak az iskola hibája: egész „társadalmunk” képtelen egészséges módon viszonyulni a gyerekekhez, kifejlődésben lévő embertársainknak tekinteni őket. Gyereksarkot hoztunk létre a világban, gyerekmese a Minimaxon, gyerekjáték a Brendonból, gyerekzene az iTunesról, gyerekmenü a Burger Kingben... és gyerekmunkahely az iskolában. Száz éve még a gyerekek ugyanabban a világban éltek, mint a felnőttek, és ma kárhoztatják is a múltat, hogy szegény gyerekeknek dolgoznia kellett: vagyis feladatokat megoldania. Valódi feladatokat, melyek elvégzésére tényleg szükség volt.

Az iskolában ezzel szemben látszattevékenységet végez a gyerek, álfeladatokat kap, melyek megoldására valójában nincs szükség. Hogy az egyenletrendezés végén iksz egyenlő mennyi, egyik gyerek sem akarja tudni, nincs szüksége erre az adatra, nem tudja mire használni, és a feladatot adó tanárnak sem kell a megoldás, hiszen már eleve tudja.

Az iskola ennélfogva képtelen valódi sikerélményt adni a gyerekeknek. „Motivációs” rendszere is virtuális, papírra rótt absztrakciókkal jutalmaz és büntet. Ebből következően nem nevel, hanem

  1. Idomít

Az ember természeténél fogva alapvetően érzelmi lény, azonban ahhoz, hogy az emberi minőség magasabb szintjeit is meg tudja valósítani, intellektuális lénnyé is kell nevelni őt és nevelnie önmagát, vagyis úgy szerkeszteni meg a psziché „kapcsolási rajzát”, hogy a magatartás elsődleges vezérmotívuma a belátás legyen, ne az indulati reakció (a kívánt avagy nemkívánt következmény vágya avagy félelme). Természetesen a nevelésben helye van a jutalmazásnak és a büntetésnek is, hiszen ösztönlények is vagyunk, indulati életünk is van, amelyet a gyerekeknél sokszor csak külső kényszer útján lehet uralni, hiszen az önfegyelemre, önszabályozásra való képességük még fejletlen. De egy indulati reakciókra alapozott jutalmazási-büntetési rendszer az nem nevelés, hanem idomítás, hiszen az állatok magatartását csak így tudjuk szabályozni. (Az embernél az a különbség, hogy megvan a képessége az önbüntetésre és önjutalmazásra is, és ha kifejlesztjük benne a hajlamot, azt alkalmazni is fogja!)

Ildi és Jancsi példájánál nincs jutalmazás, nincs büntetés, nincs megfelelési kényszer, nincs ellenőrzés és értékelés: viszont van bizalom és van valódi sikerélmény is.

Az iskolai „megfeleléshez” alig van szükség többre reflextevékenységnél. A feladatok nagy részének megoldása az emberi gondolkodás csak egészen alacsony szintjeit igényli, az esetek többségében pedig kizárólag eltárolt adatok előhívására van szükség. Így aztán

  1. Leszoktat az önálló gondolkodásról, a kreativitásról, a kezdeményezőkészségről

Mindezekre ott nincs szükség, az iskolai munkában való részvételt csak hátráltatják. Még ahol kreatív feladatot adnak is, azt is vezényszóra kell megoldani, tehát a feladat iránti lelkesedés kialakulásának esélye minimális. Márpedig a lelkesedés az igazi magas szintű, alkotó szellemi tevékenység alapfeltétele.

Mindenki előtt ismert tény, hogy az ember csak agyának 3%-át használja.

Hogyan állapították meg ezt a tudósok?

Nyilván úgy, hogy különböző tesztalanyoknak különböző feladatokat adtak, mint az iskolában, és elvégzésük közben figyelték, mérték az agytevékenységet. A feladat célja tehát az agy mérése volt, nem a feladat megoldása, az közömbös volt a kísérlet minden résztvevője számára. Tehát ez is álfeladat volt, és nyilván a tesztalanyokat nem érdekelte a megoldás. Vagyis nem lelkesedtek. Ha az ember lelkesedik, agya teljes kapacitását tudja használni. Ez a hatéves Ildi sikerének titka: miközben Jancsit olvasni tanította, mindketten a lelkesedés állapotában voltak! Mint minden gyerek, sőt minden felnőtt: játék közben. Így pedig már érthető, hogy a fejlett agyú állatok kölykei miért játszva tanulnak meg mindent, ami az élethez kell. Ha lenne hatékonyabb módja a tanulásnak, a természet kifejlesztette volna. Az ember is gyárilag ugyanígy működik: ha egy gyereket hagynak, hogy azt csináljon, amit éppen akar, azonnal játszani kezd. Tudja, hogy az a dolga, hogy az lenne sikerének a záloga felnőttként. Ha a játékot valamiért félbe kell szakítania, agya leszabályoz 3%-ra, standby-ra kapcsol, amíg folytathatja. A mai emberek nagy része az élete 99%-ában standby-ban működik, gyakorlatilag kikapcsolt aggyal próbáljuk megoldani a munkahelyi és magánéleti feladatokat. Az iskola ráadásul rászoktat arra is, hogy csak akkor szerezzünk ismereteket, és csak akkor gondolkodjunk, amikor muszáj, csak annyira, amennyire muszáj a megfeleléshez. Így a legtöbb emberből kineveli a tudás szeretetét és szomját, a veleszületett kíváncsiságot is – elidegenít a tudástól. Ennek a kötelező jellegen túl a másik oka, hogy

  1. Téves és fölösleges tudásokat ad, fontos tudásokat viszont nem ad meg

Rengeteg olyan ismeretanyaggal bombáz, amire nincs szükségünk, nem fogjuk semmire használni, a témazáró dolgozat után viharos sebességgel el fogjuk felejteni. Ugyanakkor a nagyon alapvető és valóban szükséges dolgokra nem helyez elég hangsúlyt. Pl. a szorzótáblát második-harmadik osztályban kipipálják, és onnantól úgy veszik, hogy „tudja a gyerek”, pedig tapasztalható, hogy sok felnőtt bizony alig tudja – évente többször át kéne ismételni általános iskola végéig.

Ha már matematika, a sok másodfokú egyenlet mellé tanulnak-e a gyerekek alapvető pénzügyi ismereteket, pénzügyi kultúrát, fegyelmet, felelősséget? Tanulják-e a kamatos kamatszámítást? Megmutatják-e nekik egyszer is, hogyan lehet becslésekkel nagyjából kiszámolni, hogy tényleg megéri-e beülni a kocsiba és elmenni az Auchanba bevásárolni, „mert ott olcsóbb”, mint a sarki CBA-ban?

Egyáltalán tanulják-e, hogyan kell dönteni, hogyan kell két, különböző paraméterekkel bíró entitás közül választani?

Tanulnak-e párt választani...?

„Pályaválasztáshoz”, ahhoz bezzeg kapnak tanácsadást. Hogy kell hasraütésre választani olyan szakmák közül, melyek végzésének hétköznapjairól egytől-egyig semmit se tudnak? De azt már nem tanulják, hogy pályát nem „választani” kéne, az már eretnek gondolat, hogy az ember úgy jön a Földre, hogy van egy vállalása, feladata, küldetése, és azt kell megtalálnia és beteljesítenie. Nem is találhatja az iskola keretei között, hiszen az iskola

  1. Uniformizál

Mindenkinek ugyanazokat az ismereteket, ugyanazokat a képességeket próbálja átadni, tekintet nélkül az egyéni tehetségekre, adottságokra. Szerkezetéből adódóan nem alkalmas arra, hogy az egyéni útkeresésben, kibontakozásban támogatni tudjon. Paradox módon viszont amellett, hogy hitet tesz a nyájszellem mellett, egyidejűleg

  1. Leszoktat az együttműködésről

Elvétve kapnak a gyerekek olyan feladatot, amelyet együttműködéssel kell megoldaniuk. Egyéni feladatok nem egyéni, személytelen megoldásait keresik egyenként. Persze „az egyéni teljesítmény” egyetemes emberi illúzió, az euro-atlanti civilizációban pedig mindig is hangsúlyos volt, de sosem annyira, mint ma, és az iskola ezt mintegy legitimizálja, normalizálja. Az egyéni teljesítmény bűvöletében élünk: mikor Nemes Jeles László átveszi a legújabb megérdemelt díjat kimagasló és egyedi műalkotásáért (végre egy film a Holokausztról!), valahogy nem jut eszünkbe, hogy hány ember teljesítménye van emögött, a népes stábtól kezdve a művész úr becses felmenőin át egészen a néhány millió adófizetőig, akik összedobták azt a 800 milliót... hogy a mozgókép feltalálóit és hasonló „lényegtelen” közreműködőket ne is említsünk.

Mindezek ellenére egy ilyen teljesítménynél sem beszélhetünk együttműködésről. Arra az emberek szinte egyáltalán nem képesek. A valódi együttműködés alapja az önkéntesség, a vállalás és a kezdeményezés (lásd 4. pont). Eszköze pedig a kommunikáció. Tanít-e az iskola kommunikálni, tanítja-e, hogyan fejezzük ki világosan, érthetően az álláspontjainkat, érveinket, tanít-e retorikát, vitakultúrát, konfliktuskezelést (lásd 5. pont)?

  1. Az állam felügyeli és szabályozza működését

Utoljára hagytuk a legtöbb demagógiával kecsegtető pontot. Fogalmazzunk sarkosan: a tanár lehet jó szándékú, de a főnökének a főnökének a főnökének a főnökének a főnökének a főnökét úgy hívják: Orbán Viktor... Aki szintén csak eszköze egy hatalmi rendszernek, amelynek legfőbb célja saját magát fenntartani. Ehhez saját létét igazolnia kell. Ahhoz pedig olyan alattvalókra van szüksége, akiknek szükségük van rá. Akik kiszolgáltatottak és önállótlanok. És persze: akik képtelenek az összefogásra. Ez tulajdonképpen az összes eddigi pontot megmagyarázza.

Nos, az, hogy pontokba szedtük a leírottakat, csupán halvány jele annak, hogy megpróbáltunk egy teljes, minden részletre kiterjedő összesítő „szemlét” csinálni az iskolarendszerről. A teljes körkép azonban nem sikerült, a téma túl összetett és szerteágazó, minden mindennel összefügg. (Ezért is volt a hosszas késlekedés a bejegyzéssel.) S így sem esett szó a gyerekek falkatudatának összezavarásáról, az iskolai előmenetel által szított fölösleges szülő-gyerek konfliktusokról, a szenzoros és motoros megvonásról és annak egészségügyi ártalmairól, a természet, az évszakok ritmusából való kicsatolásról, a gyerekek (főleg a lányok) Erickson-modell szerinti természetes preferenciarendszerének megzavarásáról, arról, hogy a fiúgyerekeket nők nevelik fel, a tantárgyak és szakterületek szétválasztásának problémájáról, stb.

Essen szó inkább arról, mit tehet az egyszerű pedagógus, ha egy kicsikét javítani szeretne a helyzeten...

Először is találja meg a saját önállóságra való hajlamát és ne egy blogtól várja a megoldást. :) A fenti pontok egy része automatikusan adja a saját megoldását.

Pl. kezeljük rugalmasabban a tananyagot. Szortírozzunk aszerint, mi mennyire fontos, az „átlag felnőtt” mennyire tudja és mennyire kéne tudnia. Alsó tagozatban, ahol egy tanítónő tanít minden tantárgyat, még a tantárgyak közötti határok is elmoshatók, az órarend meg aztán korlátlan mértékben mellőzhető.

Vannak olyan gyerekek, akiknek jobban fekszik, ha egy adott témában merülnek el egész nap, másoknak könnyebb fenntartani az érdeklődését, ha óránként változik, mit tanulnak. Igazgatói szinten még azt is el lehet játszani, hogy elsőben felmérjük a gyerekek ilyen irányú paramétereit, és ez alapján soroljuk őket aztán a-b-c osztályba. Vagy „humán-reál érdeklődés” alapján. Vagy bármi jobb, mint a random beosztás.

Aztán: hanyagoljuk az osztályozást, főleg a büntető jellegűt, és különösen akkor, amikor új tantárggyal ismerkednek a gyerekek. A feleltetésből így lehet beszélgetést csinálni, aminek nem csak az a célja, hogy egy tanuló tudását felmérjük, hanem a többiek is tanulnak, a jó és rossz válaszokból egyaránt. Az előző órá(ko)n tanultakat össze lehet rakni akár csapatmunkában is, és egyáltalán:

Legyen minél több csapatmunka, minél több olyan feladat, amit csoportosan vagy az egész osztálynak közösen kell megoldania. Ugyanakkor kerüljük a versenyhelyzeteket, tanulók, osztályok és iskolák között; különösen a lányokat kell lehetőség szerint mindenfajta versenyeztetéstől megkímélni.

Bátorítsuk az önálló gondolkodást, különösen olyan tantárgyaknál és témaköröknél, ahol ez adja magát! Személyes tapasztalat: az általános iskolai irodalomtanárunk felolvasta pl. a soron következő „elemzendő” verset, azután pedig nem ő beszélt róla, hanem mi. Mármint akinek mondanivalója volt, senkit nem szólított fel, senkit nem osztályzott – beszélgettünk, néha vitatkoztunk. A szövegértést tanultuk, amelynek terén ma diplomás embereknél is nagyon komoly hiányosságok vannak!

Próbáljunk minél több lehetőséget teremteni arra, hogy az évfolyamok találkozzanak, kapcsolatba lépjenek, hogy a kisebbek a nagyobbaktól is tudjanak tanulni!

Ahol csak lehet, mutassuk meg a dolgokat a valóságban! A fizika- és kémiakísérletek jó irányba tapogatóznak, de nem érnek semmit, ha ugyanolyan absztrakt modellezési rendszerek, mint maga a tananyag, és nem kapcsolódnak a hétköznapi élethez. Érdekes látni, hogy a kémcsőbe töltött hidrogén tényleg durran, érdekesebb, mint olvasni róla, de hol van ilyen a gyerek életében? Ugyanakkor nem is feltétlenül kell gyakorlati szemléltetés akkor, ha a tanult ismeretet sikerül hozzákötni a mindennapi életben tapasztalt valamilyen dologhoz – avagy miért hívják a reáltárgyakat reál-tárgynak, és miért kell, vagy hogyan lehet egyáltalán száraz elméleti tételek soraként előadni őket? (Most az általános műveltségről van szó, nyilván a kvantumfizikát nehéz hétköznapi példákon bemutatni.)

Persze ezek mind csak szentbeszédek, mint az, hogy „ébresszük fel a gyerekek érdeklődését a tantárgy iránt”. Na igen, de hogyan? – jön ilyenkor a kérdés. És ha jön, akkor az a tanár szigorú értelemben már nem is való tanárnak. A Tanító egy archetípus, annak születni kell. A valódi hivatásában működő embert onnan lehet megismerni, hogy amikor kilép a munkahelyéről, akkor is tovább folytatja azt, amit csinál, nem tud nem Tanító, vagy Gyógyító, Harcos, stb. lenni. A tanító esetében a visszásság az, hogy a mai Magyarországon százezres nagyságrendben vannak tanító küldetésű emberek – de az „oktatás” világában kevéssel találkozunk közülük.

34 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jatekneve.blog.hu/api/trackback/id/tr478323206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

petiasün 2016.01.27. 22:59:56

Szépen összeidőzítettél a Puzsérral :) www.facebook.com/Robert.Puzser/posts/941721369237010

Jó az írás, érdekelne azonban, hogy ha megtehetnéd, hogy az egész oktatási rendszert ahogy van, eltüntetnéd, akkor mi lenne az ötleted helyette? Azért a nagymama elég sok dologra nem tanít meg, az tény, hogy gyerekmegőrzőnek jobb, mint a közoktatás, de azért...no. :)

2016.01.27. 23:16:05

plusz a mai nagymamák nagypapák nem tudnak már sz.rt se. Számold már ki hogy egy ma 50-70 éves mikor született és mikor élt és milyen "élete" volt itt magyarországon... A legtöbbre a macskámat se bíznám rá, nem hogy gyereket.

dzsugasvili 2016.01.28. 00:18:25

Igen, de nem általában a nagymamákról meg papákról van szó. A kötelező oktatásról van szó. Ez a fosadék rendszer csak azért van életben, mert kötelező. Ha nem lenne az, akkor csak a keresletre kéne támaszkodnia, attól meg éhen halna. Egyszerűen helyben kellene megszervezni, és kész. Lennének magániskolák. Az adóból az oktatásra menő összeget (is) nem vonnák le, és máris megoldható lenne a dolog. Pl. 1-2 értelmes tanár tanítaná felkérés alapján néhány család kevés gyerekét valamelyik háznál.

De komolyan, ne tessék már óriási dologra gondolni, mert mindig azzal hal meg a cselekvés. Igen, nem lenne informatika terem, tornaterem, pad, elektronikus tábla, 23 tantárgy, 45 perces órák, ebédlőterem, igazgató, de hát nem is erről kéne, hogy szó legyen az iskolában.

Nyilván mindez még egy sor gyökeres változást is szükségessé tenne, de a lényeg, hogy ez marhára nem pénzkérdés lenne.

robitsas 2016.01.28. 06:53:12

Gyerekek, nem figyeltek.Ezekkel az informaciokkal mar semmit nem tudunk kezdeni a kozeljovoben.Persze hogy az oregszulok mar nem alkalmassak es ido sincs mar ilyesmire.Kulonben is sokkal erdekesebb most a menekult kerdes persze a fent emlitett sok dijjas alkotas is elvonja afigyelmet.
Termeszetesen a bejegyzes(koszonet erte) kivulrol megtanulando es csaladi korbren surun hangoztatni kell.Es ha kicsit is figyelnek rank majd emlekezni fognak es akkor gyermekeink es vagy unokaink ALKALMAS nagyszulok lehetnek akik tudjak a dolgukat.

dangbird 2016.01.28. 15:57:32

"az egész oktatási rendszert ahogy van, eltüntetnéd, akkor mi lenne az ötleted helyette" - ezt úgy írod, mintha az oktatási rendszer eltörlése létrehozna valamiféle űrt, amit ki kell tölteni, kielégítetlenül hagyna valamilyen igényt, ami ma ki van elégítve. Ha több ember nem halna meg rákban, mi lenne az ötleted helyette?

Egyébként, kezdetnek:

www.youtube.com/watch?v=kv0mG_USoOc

2016.01.28. 17:40:38

@dzsugasvili: "nem lenne informatika terem, tornaterem, pad, elektronikus tábla, 23 tantárgy, 45 perces órák, ebédlőterem" -haha, hát ez a legtöbb helyen nincs is közpénzből se- általában ott van, ahol a gyerekek direkt szétb.sszák, de szó szerint, mert nekik meg pont az kellene hogy az együttélés meg együttműködés szabályairól halljanak valamit bármiféle digitális tábla előtt....

2016.01.28. 18:00:11

@robitsas: attól függ mit tartunk alkalmasnak :). A mostani nagyszülők nem úgy alkalmatlanok, hogy minden hülyeség vagy használhatatlan amit tudnak, hanem úgy hogy nem tudják érthetően, szerethetően :) és élményszerűen átadni (tapasztalat)- kicsit PONT olyanok mint az az oktatási rendszer, amit ebben a postban a szerző szíd....
Nekünk van szerencsénk egy dédnagymamához is, és lám a gyerekeim közelebb vannak a dédihez mint a mi szüleinkhez (tehát a nagyszüleikhez), mert az valami elfuserált hibbant önző generáció. Szeretetlenek, parancselvűek, manipulátorok. Kivételek persze vannak, de kevesen.

dangbird 2016.01.28. 18:19:33

Meg kell nézni a világot, amiben felnőttek...

emberneve.gyufa 2016.01.28. 19:46:51

Lol látom megszegtem egy bizonyos szabályt. Melyiket is?

2016.01.28. 20:30:26

gyufa :)- biztos regényt írtál :) kommentben.
Azt rövidebb blokkokban veszi csak be a blogponthu

robitsas 2016.01.28. 22:16:30

En mar a reset utani idokre gondoltam. De most otthon beszelni rola meg ha hulyenek is neznek, a tobbi az o dolguk lesz majd.Meglatasom szerint ennyit al hatalmunkban tenni most.Persze beszelgethetunk itt ulve meg sokat nincs abban semmi rossz.Az a lenyeg hogy ott legyel ahol szeretnek es szeretsz.

dzsugasvili 2016.01.29. 00:12:14

@dangbird: Úúú, ezt most belájkoltam volna, ha itt olyan lenne.

2016.01.31. 15:36:42

Pár pont kicsit pontatlan :) szerintem.

1. A nagyis dolgot nem tartom jónak. Hétvégén, szünetben oké. De úgy hogy mutassa, meséljen, csinálja, stb. (gyomlálás, kerti munkák, házkörüli munkák, történelem mesélés egyéni módon töri vagy földraj atlasz mellett, egyéni emlékek megélések stb.)
Erre a mai nagyzsülők nagy része képtelen, mert jó részük "lakásba" ment huszonévesen, és irtózik azóta is a földtől (lásd miért is vehették meg a haverok az összes földet az országban), és a munkától is - mivel nekik átlagban 30 évet kellett csak ledolgozniuk :).

A korosztályok viszont egybeereszthetők- mértékkel. Van amelyik gyereknek nem jó egyébként.
Általánosságban szerintem lehetne egy olyan iskolaotthonos oktatás, ahol délelőtt korosztály, délután meg egybe 2-3 évnyi gyerek, mondjuk érdeklődés alapján csoportosítani őket, a csoportok átjárhatóságát biztosítva.
Vagy ugyanez a napra kisebb blokkokra elosztva.
Ez majdnem az, mint itt ötletként írta dzsugasvili, hogy szülők összefognka és pár tanítja az x család gyerekét. ez is jó, de nem jön ki annyi pénzből mint amennyit nem adsz esetleg oda az államnak az oktatásra. Valamint kicsit szűkíti a tudás-anyagot - azért ma egy elég nyitott világban élünk, nem biztos hogy a
szomszéd csaj- bármennyire is tájékozott, mindent meg tud mutatni a gyerekeknek...(amit lehet hogy az iskola se tud(na) hivatalosan, de mivel elég sok gyerek verődik össze, nem csak
szomszédok és ismerősök, így egymástól is látnak, hallanak olyat, amit ismerősi baráti körből esélyük se lenne...

2. A gyereksarok nem (lenne) rossz dolog, mértékkel :). Főleg hogy jelenleg nem létezik, nincsenek "kicsatolva" a gyerekek, nincs semmilyen "gyerekvilág" amiről itt írsz, - ugyanis ez addig volt igaz, amíg nem volt tv, média, és mondjuk olvasni is
csak azt olvashatta a gyerek amit a kezébe adtak. (addig volt gyerekvilág és mellette egy felnőtt mindennapi életbe történő fokozatos belenövés az együttéléssel, együtt dolgozással, stb.)

Ma nincs "védett" gyerekkor, és aztán fokozatos "felnőtté" érés és válás, hanem egy gyerek-nagyáruház van, csillogó mézes szarokkal és egy gyerekre ömlő eltorzítottan durva és rémisztő "valóság" a médiából és minden más felületről. Kicsit olyan mintha egy világháború közepén a gyerekeknek lenne egy rózsaszín műanyag 25 centis babaházuk. Nos ez nem "gyereksarok"... :)
Itt élnek ők, és pont ugyanazt kapják mint a felnőttek, csak az árcédula más rajta. Semmilyen védelem vagy kicsatolás
nincs. Kasztosítás van, "principium" előírás :) b.sszameg, ahogy a nőknek, úgy a gyerekeknek is, és a kasztnak megfelelő áruház. Megmondjuk nekik, azaz a média megmondja, hogy mi "való" nekik (gyerekmenü a mekiben), mit és hogyan csináljanak ha gyerekek (b.sszák szét a lakást baba-krémmel vagy mivel), de ugyanúgy rájuk öntjük emberek kibelezésének látványát meg minden mást is (aztán csodálkozunk hogy 15 éves banda 14 éves lányt erőszakol meg és felveszi és kiteszi a netre...).

Az iskolai álfeladatok meg megint tanár és módszefüggők. Lehet ezt úgy is hogy élményszerű legyen, meg úgy is hogy elalszik mindenki közben.. Az a baj, hogy nagyon áll ez a "gyereksarok" teória az oktatásban is, holott 40 éve megszűnt hazánkban is ez a gyereksarok.

7. van iskola amelyik tanít, szerintem ez pedagógus függő. EGyüttműködés, viták együttdolgozás -ezek mind csak módszerek. Ha a tananyag adott, akkor is mindez a módon múlik. Gondolom kevés az elhivatott tanár, valamint ezt melós óráról órára kivitelezni, mert egy komolyabb felkészülést, és kreativitást
feltételez a tanár részéről is.Valamint a könyvek kidobását, és másból, más alapján tanítást. Azt meg ha tanár fel is vállalja, kevés szülő teheti meg, hogy az "ingyenes"- adójából fizetett tankönyvek mellé kifizeti azt is amiből a gyerekek tanulhatnak, meg az összes fénymásolt anyagot, amit a tanár állított össze...

A többi sajnos igaz. Már általánosságban, mert szerencsére mindig vannak rebellis iskolák és oktatók, ahol néhány szerencsés csoport szeretve jár iskolába.

Ha lenne pénzem :), nekem van sok elképzelésem- igazából átfogó megoldás kellene a kora gyermekkori- általános iskolás és a nyugdíjas "ellátásra".

dzsugasvili 2016.01.31. 23:56:06

@cathsword: Igen, de a lényeg pont az, hogy az átfogó megoldások a legrosszabbak mindig, és az élet minél kevesebb területén szabad őket alkalmazni, mert ami valakinek jó, az sok másiknak nem jó. Nem csak az oktatási téren, mindenhol. Épp ezért az volt a betegség, amikor minden univerzálisan leszabályoztak, az óta vannak az igazán hatalmas, végletesen megosztó viták.

És ezek közé tartozik a nyugdíjrendszer meg az oktatási is. Ha nem lenne átfogó megoldás, és mindenkinek magának kellene megoldani a dolgot (természetesen nem anarchista, vadnyugati módon, bele a közepébe), akkor nem lenne kinek szemrehányást tenni.

És ugyanez igaz a nyugdíjas témára is. Most rengeteg ocsmány vita folyik arról, hogy szabad-e a gyerekvállalást támogatni, mert hát az sérti az egyedülállókat, és hasonló agyrémek. Ha nem lenne nyugdíjjárulék, meg nyugdíj, akkor mindenkinek magának kellene megoldani az egészet, akkor nem lenne olyan, hogy egy gyerektelen bankárnak 800 ezer a nyugdíja, és saját személyzetet tart fenn, szarik a világra, míg a 2 gyerekes tanár házaspár összesen 160 ezer nyugdíjból próbál megélni, közben meg rázzák az öklüket másokra.

Ezeken kívül nagyon sok példát lehetne még mondani az élet különböző területeiről, ahol a korlátozásokat meg kéne szüntetni.

robitsas 2016.02.01. 01:38:24

@cathsword: Ugy ertelmeztem Balintot mikor a nagyszulos temarol volt szo hogy regebben mukodott ez a dolog(majd fog megint).Szoval amig a nagyszulo gondoskodik a gyerekekrol addig a felnottek gondoskodnak az sajat szuleikrol.:)Persze utanna is , gondolom.Regebben mukodott, most nem fog, sot meg a gondolat is ijeszto.
Ajnlom ez a filmet szeretettel.
vimeo.com/70304234
En igy kepzelem el a jovot.Ne ijedj meg ha bugyutanak tunik elsore, ha a vegen is azt a benyomast kelti nalad akkor en tevedtem.

2016.02.01. 19:53:13

A jelenlegi nyugdíjrendszert Bismarc :) pont azért találta ki, mert tömegesen haltak éhen az öregek (mer ugye az aktív dolgozók meghaltak a háborúban, na meg a hirtelenjött hódító államnak meg a háborúkra kellett a pénz). Amúyg nem ördögtől való ez a központi dolog, hogy beszed és eloszt- amíg aktív vagy, addig a megtakarításaidat egy elvileg "értékálló" befektetésben gyűjtöd. Tehát nem ékszert veszel grammonként, meg nem aranyrudat részletekben, és nem is az éppen aktuális fizetőeszközt dugdosod a párnád alá, mert jön a tolvaj és minden 60 év fölöttit kirabol. (az ebben rejlő fantasztikus ötletet most intézményesen meg is lépte a zállam).

Régen volt a nyugdíjrendszerben egy "plafon", halálra is kereshetted magad, egy bizonyos összegnél nem kaptál több zsét öregen. Ezt természetesen x éve eltörölték - ebből adódóan vannak a "kisnyugdíjasok", akik vagy nagyon keveset kerestek amíg dolgoztak, vagy nem is hivatalosan dolgoztak (azaz nem vagy alig fizettek be), vannak az átlagnyuggerek, ezek azért ha nem mennek minden héten színházba, akkor azért szerintem elég jól elvannak, és vannak a nagygyugdíjasok, ami azért hazánkban elég szűk réteg. Összességében átlagban ma egy nyugdíjas kap annyit mint egy átlagbérért dolgoztatott magyar rabszolga nettója. (ami azért is igazságtalan a mai magyar átlagrabszolgával, mert értékben átszámolva ő meg ha kap, akkor annyit fog kapni majd mint most egy iskolai vagy óvodai havi ebédbefizetés összege).

A 70es 80as években születettek "középosztálybeli" része egyértelműen egy vesztes és kisemmizett generáció, mivel áttételesen tőlük lopták el a rendszerváltáskor úgy nagyjából mindenüket (az állami vagyon a népvagyon ! volt addig, tehát minden magyra állampolgárnak volt cirka 30-35 milliója az országban), az ő munkájukat fizetik alul évtizedeken keresztül és ebből a kevés bérből levont teljes nyugdíjjárulékukat lopták el úgy anblokk az egészet, mert nem csak a magánnyugdíjpénztáros pénz lett ellopva, hanem a több is, csak az még nem most derül ki, hanem majd ha ezek az emberek mégis élnek 60 évig és beállnának nyugdíjasnak az akkor még szintén bőven élő és nyugdíjas ratkó gyerekek mellé.

Erre nem nagyon lehet azt mondani hogy na már meg "nem működik" a központosított rendszer, és mindenki öngondoskodjon meg majd a gyereked (hát azért kell minimum 3at szülni annak aki ma még nem 50 éves) eltart, mert itt nem a rendszerrel van a baj, hanem a "Lopással". Átfogó megoldás mondjuk erre az, hogy nem hagyjuk tovább lopni a munkánk gyümölcsét és a nyugdíjas éveink kenyerét, valamint visszaköveteljük azt amit már elloptak (merthogy megvan az ám).

Egyébként régebben nem "gondoskodtak" a nagyszülőkről, hanem egyszerűen csak együtt éltek velük. És ahol x embernek volt enni, ott volt valami kis leves :) az öregnek is. Túl van ez idillizálva....

AMi már csak azért is veszélyes, mert normálisan úgy működik az élet, hogy 'lefelé" adsz, azaz az utódaidnak és nem "tartozol" semmivel visszafelé. Most meg beleírták az alaptörvénybe hogy kötelességed eltartanod az öregeket adott esetben- akkor is ha amúgy ők mondjuk eldorbézolták a te "elindításodat" pl.

fú ez a vasárnapi zárvatartás nagyon betett :D.

dzsugasvili 2016.02.01. 23:10:50

@cathsword: Valamennyire idealizálva van, de attól még a mai helyzet beteges. És ha arra gondolok, hogy a 2. vh-ban és korábban is katona dédnagyapámnak elvették a nyugdíját a 2. vh. után, 60 éves korában, és lényegében a mai körülményekhez hasonló (életmódilag) állapotok között kellett így élnie, a gyerekei adományaiból, úgy, hogy születtek a kisgyerekek, és kicsike lakásokban laktak, alig kaptak fizetést, és romokban állt asz ország, akkor arra gondolok, hogy nem frankó kitéve lenni mindenféle hatalmak kényének kedvének, hogy megadja-e majd az elvileg járó nyugdíjat. Ez szerintem végzetes kiszolgáltatottság. A fizetéseknél már régen megvan ez az egzisztenciális rettegésben tartás, rengeteg gerincet törtek meg ezzel, a nyugdíj meg csak egy lépés innen.

petiasün 2016.02.28. 02:21:14

@dangbird: volt ennek a fajta közoktatásnak szerepe azért anno, amíg nem volt internet, mindenképp érthető a lexikális tudás - a módszertan a poroszos szigorával meg megint egy történelmi dolog. Az a fő baj, hogy elavult az oktatás, főleg a hazai.

A finn modellről mi a véleményed? (röviden: eduline.hu/kozoktatas/2012/12/8/Tiz_meglepo_teny_a_finn_oktatasi_rendszerro_G5OUW1 ) Elég sok pontot helyretesz, amit a cikkben elítélsz. Amúgy, nem hittem volna, hogy egyszer liberális leszek, de az oktatásügyben inkább afelé hajlok. Azt a lélekölő, az ember életéből már egyre több évet (nekem 13-at) elvevő, 0 tudást adó közoktatási rendszert ne konzerváljuk már, amit már 1930-ban elavultnak lehetett nevezni.

2016.03.09. 20:28:05

@dangbird: aha. ezt láttam ill. erről filmet -gondoltam is hogy na lenyúlták az ötletemet (persze seattle- pearl jam :D - de akkor is)
Lehetne kisiskolás korig... utána meg a gyerekre bízni. Csomó öreg tök jól sakkozik meg táblajátékozik, az első másodikban meg ezek a táblajátékok a legjobb alkalmak a szabály tanulásra, gondolkodásra, tervezésre, "jövőidejűség" észrevételére. Sok helyen nincs megfelelő nagyszülő, "pót"-ok teljesebbé tehetik egymás életét. A kapcsolatok, emberi szálak nagyon hiányoznak még egy aránylag sok időt együtt töltő családnál is, mert a nagyobb család tuti hogy legalább az országon belül szét van szórva... és ha még nincs is eleve gáz közöttük, a ritka találkozás, a csak telefon, stb. "elszoktatja" őket egymástól... A messze élő , és önző rideg nagyi helyett sokan zárnának a szívükbe egy helyi öreget, aki örül annak amit rajzol vagy gyurmázik - és aki szívesen meg szeretettel mesél valamiről a régi időkből ...
Plusz nekem bejött még az is hogy kövérákos-féle elvárt népszaporulat is jobban ösztönözve lenne családi (csonka családi) közösségek támogatásával, olyan házak létesítésével, ahol egyedülálló anyák és gyerekeik költözhetnének össze közösségként - minimális lakbérért és a ház és kert gondozásával...
A család szét lett szakítva- de az ember alapvetően közösségi, csoport-lény. A nem vér szerinti csoportok még jobbak is lehetnek adott esetben...

2016.03.14. 13:19:19

Az értelmes oktatási rendszer ott kezdődne, hogy két iskola rendszer lenne csak, egy általános iskola és a főiskola. Az általános iskola négy év lenne. Ennyi bőven elég ahhoz, hogy megtanuljanak írni, olvasni, alap metamatematika műveleteket(+,-,*,/, százalék számítás, sima terület számítás), és hogyan éljünk egészségesen, hogyan viselkedjünk a társadalomban, alap politikát, hogyan szavazzunk, hogyan foglalkozzunk civil szervezetekkel, hogyan tudjunk szervezkedni a multik ellen stb.

Fejlettebb matematika az a főiskolán lenne, ott is csak ott, ahol az adott szakmához tényleg kell a gyakorlatban.

Történelem, kémia, fizika, földrajz, ezekből pár darab óra bőven elég. Akit érdekel a téma, az bárhol tanulhat ezekről részletesebben, aki meg történész, fizikus stb. akar lenni, az meg a főiskolán tanulja majd ezeket a szakmájában.

Mindenféle szakmához a főiskola adna papírt.

Aki nem fogyatékos, az 10 évesen kezdené a főiskolát. A főiskola nagyon erőteljesen a gyakorlatra menne rá, nagyon fontos, hogy a tananyag olyan legyen, amit az adott szakmában tényleg használnak a gyakorlatban. A fő elv az lenne, hogy minél kevesebb időt vegyenek el feleslegesen az emberektől! Minden felesleges időhúzást ki kell gyomlálni a rendszerből!

Szakma függő lenne, hogy egy ember hány évig tanulna főiskolán, vannak olyan szakmák amelyekhez 1-2 év is bőven elég. Igen, 11-12 éves gyerekeknek már lenne diplomájuk. 14 éves korra már mindenkinek lenne diplomája. 18 éves korukig pedig gyakorlatilag marad még 4 szabad évük arra, hogy akár egy másik szakmát is kitanuljanak a főiskolán.

Lennének olyanok akiknél ez a folyamat még gyorsabb lenne. Aki az átlagtól gyorsabban tanul, azok gyorsabban letehetnék a vizsgákat, és erre ösztönöznék is őket, hajrá, csináljad meg minél gyorsabban.

Amíg nem látsz ilyen oktatási rendszert egy országban, ott addig valójában nem létezik jó oktatási rendszer, hanem csak a rossz oktatási rendszernek valamelyik kevésbé rossz formája.

A választási lehetőség miatt, lenne egy mellék iskola rendszer, ennek az lenne a neve hogy Időrablás. Ha egy szülő szerint a mostani vagy a mostanihoz hasonló oktatási rendszer a jó, akkor az a szülő az Időrablásba adná a gyerekét. Az Időrablásban 18 éves korukig tanulnának a gyerekek. Ott továbbra is 12 évig nézhetnék a gyerekek, ahogy a tanár az órán elmondja nekik azt ami a könyvben is le van írva. Továbbra is részletesen magolhatják a fizikát, kémiát, matekot stb. Persze eléggé nagy hátrányban lesznek, mert ők 18 éves korban fogják kezdeni a főiskolát, miközben a többieknek addigra 1 vagy több diplomájuk lesz és már munkahelyük lesz, miközben ők még sehol sincsenek.

Gergő92 2016.03.14. 21:48:18

CSomószor volt olyan, meg szerintem másnál is, hogy azért kellett lekörmölni a füzetbe óránként 2-3 oldalakat, csak, hogy teljen az óra, de az alibi magyarázat az volt, hogy így jobban "tanulodik" a tananyag. Ahelyett, hogy le lettek volna fénymásolva és kész.

2016.03.15. 11:45:09

...hát nem tudom, nekem mindig csak az maradt meg a fejemben amit elmondtak, előadtak, és én magam leírtam róla 2-3 szót vagy ábrát... Szóval az hogy a tanár elmondja azt ami a könyvben le van írva, az egy tök jó módszer szerintem. Nyilván nem mindegy hogy hogyan mondja el... mert ha csak felolvassa tökugyanazt, az ugye felolvasóest...
Könyvekből (olvasva)csak mélyíteni szélesíteni lehet azt a tudást, amit más csatornákon már megtanultál...

Azért a magyar, történelem, földrajz, kémia, fizika tudást nem zárnám el a nem főiskolások elől sem...
Ez a két szint nekem olyan mintha lennének "dolgozók" meg "műveltek"... kasztosítás, ráadásul nagyon korán.
Van aki még 30 évesen sem biztos abban, hogy mihez van kedve/tehetsége... csak abban az esetben nem vezetne "eleve elrendeléshez", ha biztosítva lenne az élet folyamán bármikor a váltás, munka mellett biztosított tanulással.

2016.03.15. 23:39:56

@cathsword: nincs elzárva, bárhol, bármikor utána nézhetsz, de ahogyan nagyon sokan, te sem fogod fel ezt, ezért egy rendkívül brutális szörnysóégnél maradsz inkább, a hatalom erejével elrabolsz éveket másoktól, ez olyan mintha bebörtönöznél mondjuk 10 évre egy embert, pusztán csak azért mert neked tetszik x darab könyv, és szerinted aki kötelezően nem tölt ezekkel 10 évet, az nem is ember, örülnél annak ha 10 évre börtönbe zárnálak? szerintem nem

az elmúlt nagyon sok évben kiderült, hogy semmit nem adott a mai módszer, sőt, ráadásiul csak elvett, elvett éveket és elvett rengeteg lehetőség emberektől, megöregednek mire lesz egy diplomájuk, nevetséges, az anyag 99%-ára nem is emlékeznek, ezért megérte 8-10 évet felesleggel megölni az életükből? egy egy teljesen felesleges mészárlás, semmi több, aki nem fogja fel ezt, aki ezt nem képes észre venni, annak az embernek brutálisan rossz rálátása van a rendszer müködésére

2016.03.15. 23:58:11

@cathsword: Tudod miért van az hogy egy pénzes felnőt képzésben egy szakmát 100-szor gyorsabban végiglehet járni? azért mert a felnőttek okosabbak? Nem, nem azért. Hanem azért mert egy felnőt embernek több joga van és mert bátrabban vissza mer szólni. Mert velük nem lehet eljátszani azt, hogy amire elég 20 óra, azt elhúzzák 2000 órára.

Kötelező oltásokat is egyébként nagyon szeretnék felnőtt embereknek is adni, de azért nem létezik felnőt embereknél kötelező oltás, mert a felnőttek ezért szétbasznák az orvosok fejét, ezért nincs kötelező oltás felnőtteknél.

dangbird 2016.03.21. 18:45:45

@robitsas: Na tegnap megnéztem ezt. Az egyik legelcseszettebb film, amit valaha láttam. :) Az alapötlet jó, a mondanivaló jó, a megvalósítás viszont valóban, bugyuta, hemzseg a logikai hibáktól, és nem tudja eldönteni, hogy akkor most vígjáték akar-e lenni... (Ha igen, akkor hol a híres francia humor?) Szóval végeredményben súlytalan, se humor, se dráma nincs benne. Így aztán nem jön át az üzenete se. Olyan, mintha egy 10 éves gyerek írta és rendezte volna, vagy gyerekeknek szólna, utóbbi esetben viszont nincsenek benne olyan karakterek, amikkel egy gyerek azonosulni tud.

emberneve.gyufa 2016.03.23. 11:27:10

@dangbird: Nyugi, nem olyan pocsék ez a film. Ismerek egy sokkal rosszabbat, 'A' betüvel kezdődik és 'utokráciával' végződik.

Mason Wells, aki minden robbantásnál ott volt:

444.hu/2016/03/23/egy-amerikai-srac-mar-a-harmadik-terrortamadasat-elte-tul-a-brusszeli-repteren-tegnap?fbfanpage444+20160323+1037

Ezt pedig már biztos linkelte valaki, de szerintem a történelem oktatásnak ilyennek kéne lenni:

www.youtube.com/watch?v=N800tkDDFTk

Egyébként ez a fickó tök olyan, mintha Bálint bátyja lenne. :D

Gergő92 2016.03.25. 21:50:21

Amúgy eddig senki nem hozta még szoba a brüsszeli robbantást. :D

emberneve.gyufa 2016.03.26. 14:14:17

@Gergő92: De, senki már szóba hozta. :)

emberneve.gyufa 2016.04.07. 11:35:28

Tóth Gyula linkelt előadásával kapcsolatban ( www.youtube.com/watch?v=N800tkDDFTk ):

Ha a jelen helyzetből indulunk ki, és megpróbáljuk modellezzni, hogy vajon milyen múltban gyökerezhet jelenünk, a legvalószínűbb modell egy vesztett háború, amiről a vesztesnek beszélni sem lehet. A háború itt egy min. évszázadokig tartó kulturális összekülönbözést jelent.

nokkulfoldon.hu/mit-tanulnak-a-norveg-iskolasok-magyarorszagrol/#sthash.7j9XmZSu.n7YDfzzJ.dpbs

Ha általában magas az igazságtartalma annak amit Tóth Gyula állít, abból az következik, hogy a Vatikán kifejezetten a hunok és kulturális rokonaik ellen lett állítva.

Érdekesség: Ferenc pápa lemond májusban?
www.dailymail.co.uk/news/article-3149320/Pope-Francis-hints-quit-one-day-just-like-Benedict-says-Church-shouldn-t-leaders-life.html
www.godlikeproductions.com/forum1/message3139654/pg1
süti beállítások módosítása